Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
súlyosan sérült 4 db, rommá változott 6 db, tehát a középületek sérültségi aránya 25%. Az üzemi épületek száma 1083 db volt. Ebből enyhén sérült 133 db, súlyosan sérült 30 db, rommá lett 18 db, tehát a sérülés 17%-osnak volt mondható. 121 A kárfelmérés együtt járt az újjáépítési terv kidolgozásával és az újjáépítési kölcsön igénylésével. 1945 szeptemberének elején Gálffy Imre polgármester az alábbi kérvénnyel fordult az újjáépítési miniszterhez: „A háborús események súlyos rongálódásokat okoztak a Miskolchoz tartozó és az utóbbi években hatalmas fejődésnek induló gyönyörű fürdő telepünkön, Görömböly-Tapolcán is. Az 1944. augusztus 22-én este bekövetkezett légitámadás elsősorban fürdő telepünkön okozott súlyos károkat. A károk helyreállítására, az újjáépítés lehetővé tételére méltóztassék Miskolc thj. város részére 1.000.000 P. újjáépítési kölcsönt folyósítani." 122 Az országos építésügyi kormánybiztos ismételt jelentést kért a „Városok sérültségi állapotáról, építőanyag termeléséről, iparáról és a városrendezés kérdéseiről." A polgármester 1945. december 10-én írta alá a jelentést, tehát az év utolsó „kárfelmérésének", „helyzetjelentésének" is tekinthető az anyag. 123 Eszerint Miskolc thj. város Diósgyőrrel, valamint Görömböly-Tapolca fürdő „bevonásával ideiglenesen egyesített" település, amelynek október havi „élelmezési létszáma" 100 000 fő. A városrendezéssel kapcsolatban megjegyzik, hogy „a városias arculat kialakítására szánt terület határa Miskolcon és Diósgyőrben ki van jelölve, Hejőcsabán és Görömböly-Tapolcán nincs. Miskolcon 1940-ben jóváhagyást nyert ti. a fejlesztési terv -, az Iparügyi Minisztérium is elfogadta, azonban mind a városnál, mind a Minisztériumban elveszett. Diósgyőrben 1934-ben és 1935 években nyert jóváhagyást - a vármegyei törvényhatóságnak - az általános és részletes szabályozási tervével együtt." 124 Miskolcon azért sincsen általános rendezési terv, mert Nagy-Miskolc „létrejöttét" a belügyminisztériumnak jóvá kell hagyni. A rendezés kardinális kérdése a városon átvonuló főútvonalak átkelési szakaszának kijelölése. Ezeket ugyan egyszer 121 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 128/1946. 122 B.-A.-Z, m. Lt. XXL 503/a. 15681/1945. 123 DOBROSSY I. 2002. 221-252. p. 124 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 128/1946. ill. 19.792/1945.