Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

it és gépeit felrobbantották, raktárkészletét pedig elvitték. Becsült pusztulása 70%-os volt, munkásai közül 1945 nyarán már 88 főt foglalkoztatott. Hasonló helyzetben volt a „Szilágyi és Diskant Gépgyár" is. 80%-os pusztulás mellett 65 dolgozót tudott alkalmazni az újjáépítésben. Épületeit, gépparkját felrobbantották, raktárkészletét és gépjárműparkját elhurcolták. „Kim Lajos lakatosáru gyár"-a épületei ugyan csak kisebb kárt szenvedtek, gépeit viszont teljesen elhurcolták, a háború után mindössze 5 dolgozót foglalkoztatott.

118 Szövetkezeti tulajdonú volt a „Magyar Gazdák Olajgyára", amely 1944. szeptember 9-én leégett. Dolgozóinak létszáma 76 fő volt. A „Hangya Szövetkezet" élelmiszerraktárát teljesen kirabolták, épületeit felgyújtották. Háborús kára 100%-os volt, a helyreállításon 10 fő dolgozott.

119 Az „Első Magyar Öntött Üveggyár" 200 dolgozójával a nagyvállalatok közé tartozott. Épületeiben, kemencéiben 55% volt a kár, gépparkját leszerelték, járműveiket elvitték. A „Miskolci Parkettagyarmat felrobbantották, az üzem megsemmisült, dolgozói nem voltak. Hasonló adatokat szolgáltatott a „Faárugyár" is. Az „Erdőigazgatóság ládi faraktára és fűrésztelepe" 103 mimkást foglalkoztatott, összes kára a belövésektől származott, s ezt 10%-ban határozták meg. A „Diósgyőri Papírgyár Rt." 220 munkásával a legkorábban munkára kész üzemek közé tartozott. Épületkára 10%-os volt, sertéstelepét, állatállományát viszont elveszítette. A miskolci „Városi Téglagyár Rt." épület- és járműkára 10%-os volt, az üzem újjáépítésén, ill. a tényleges termelésben 100 ember vett részt. A Miskolci Takarékpénztár Rt.-nek is volt téglagyára. Épületeiben 20%-os, gépeiben 70%-os, más felszereléseiben 40%-os volt a háborús kára, ezért is lehetett, hogy egykori dolgozói közül mindössze 20 főt foglalkoztatott. A „Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Hejőcsabai mészégetője és kőbányája" különösebb károk nélkül élte túl a háborús időszakot. Mindössze raktárkészletének 5%-át vitték el, s 140 főt tudott foglalkoztatni. A „Neményi Selyemgyár" 5%-os ostrom-veszteséget könyvelt el, munkásainak száma 45 fő us DOBROSSY 1.1995. 73-90. p. 119 DOBROSSY 1.1995.112-113. p.