Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
A városban megsérült középületekről a negyedik fejezet szólt. Legsúlyosabbnak a Búza téri Vásárcsarnok állapotát ítélték, kára 60% volt. Az Erzsébet kórháztömbben a Járványkórház és a Vasgyári kórház 70-70%-ban sérült. Az Erzsébet kórház 20%-os, míg a fertőtlenítőintézet 100%-os károsodást szenvedett. A kaszárnyák körül a Tüzérlaktanya (Baross Gábor u.), az Apponyi (ma Szeles) utcai Légvédelmi laktanya, a Rudolf Gyalogsági Laktanya (Zsolcai kapu) és a Huszárlaktanya általában 30-30%-ban sérült, a helyőrségi kórház (Zsolcai kapu tömb) 50% kárt szenvedett. E laktanyák bombatalálatot kaptak. Aknatalálatok következtében könnyebben sérült meg a hadtestparancsnokság, valamint a Szentpéteri kapui légvédelmi laktanya (10-10%). Az elvonuló német csapatok felgyújtották a légierők laktanyáját, amely építés alatt állott, de a hangárok már teljesen készen voltak. Ez a laktanya teljesen megsemmisült. (Ebben a térségben építették fel a Szentpéteri kapui megyei kórház épülettömbjeit.) A főispán kárjelentésének ötödik fejezete a hidakat, vasriti közlekedést és a közúthálózatot érinti. A legnagyobb károsodás a hídjainkat érte, mértékük 70 és 100% között mozgott aszerint, hogy a pillérek-hídfők milyen mértékben mentek tönkre. A kárlistán szerepelt 1 db kétvágányos, vasszerkezetű vasúti Sajó-híd, 1 db egyvágányos, vasszerkezetű vasúti Szinva-híd, 1 db háromnyílású, vasbeton közúti híd a Sajón, 5 db egynyílású, vasbeton közúti híd a Szinván, 1 db vasszerkezetű villamosúid a Szinván, 2 db egynyílású, vasszerkezetű közúti híd a Szinván, 2 db egynyílású faszerkezetű közúti híd a Szinván (tehát összesen 10 db Szinva-híd), továbbá l-l db villamos- és közúti vasszerkezetű határhíd, 2 db faszerkezetű híd a Hejőn, 1 db vasbeton völgyhíd és 3 db vasszerkezetű kisvasút-völgyhíd. Tehát a város és környéke közlekedésének „alappillérei" teljesen megsemmisültek, ami szám szerint 21 db hidat jelent. A főutakat a katonai járművek tették tönkre, a közutak viszont aknatalálatokat kaptak. (A károsodás 5-20% között mozgott.) „A vasutak pályatestei az aknatalálatoktól, a vasúti állomások a bombázásoktól és a robbantásoktól szenvedtek. A rendező pályaudvar három bombázást kapott, kettő kevésbé, egy igen súlyos volt, akkor teljesen elpusztult, a kár 100%. A Tiszai állomás egy alkalommal szenvedett bombázástól, akkor a kár 20% volt,