Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

Utcák, terek és szobrok Miskolc város 1922. évi költségvetése régi közkívánatnak tett eleget azzal, hogy az 1911-ben felszentelt Búza téri görög katolikus templom környékét mint közteret rendezte. A környékről megjelent korábbi képeslapok még vásározó szekeresek sokaságát mutatták a templom körül.

68 A Csabai kapu mint ténylegesen létező városkapu rendezését és parkosítását is ekkor fejezték be. A terület a mai Budai József és Kórház (Farkas Jenő) utcák környékét érintette. Az 1921-ben elfogadott városrendezési terv egyik szép része a Búza tér környékének rendezése volt. Négyféle tervet jelentettek meg a sajtóban, s az érdekelteknek arról kellett dönteni, hogy a déli oldalt (létező utcát) térfalként szolgáló 106 méter hosszú épülettel válasszák-e el egymástól, vagy 2x30 méteres, közöttük pedig egy 40 méter utcafrontú bérház épüljön. A többi megoldás az utakat (Zsolcai kapu, Lichteinstein u., Apponyi Albert u.) nem választotta el a tértől, hanem a tér közepét használta építési területként, így pl. ide tervezték a Vásárcsarnokot. (Ez az elképzelés valósult meg 1926-ban.

69

) 1923-ban figyelmet érdemlő - napjainkban is fontosnak ítélhető - terv került a köztudatba. Ez összekapcsolódott az új városháza építésének igényével. A mai Szent István tér még beépített volt (Városház tér 12. sz. Mádai-örökösök, Hunyadi u. 1. sz. Mikuleczky-telek), s ezek elbontásával, helyükre 70 méteres utcafrontú, 3 emeletes, 110 munkaszobás, nagy tanácskozóval, a pincében étteremmel ellátott új városházát terveztek. A régit 35 lakásos bérházzá kívánták átalakítani. (Egy másik elképzelés korábban a Korona szálló helyén képzelte el az új városházát.)

70 A fontos az, hogy a XX. század első felében több elképzelés is született a városháza „kiváltására", mert azt már akkor szűknek, s Miskolchoz méltatlannak, alkalmatlannak ítélték meg. A három épületből álló tömb belső alakítása nem felelt meg az igényeknek. Városi ügyosztályok szorultak ki innen, miközben más intézmények vagy üzletek működtek a bérháznak épült mai saroképületben (Jogakadémia, rendőri szervek, de volt dohányüzlet is). 68 DOBROSSY I. 1994.161-162. p. 69 DOBROSSY 1.1995.117. és Reggeli Hírlap, 1922. 31. szám 70 Reggeli Hírlap, 1923. 254. sz.