Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

megye szocializált üzemeit nyolc szakmai csoportba osztották, az egyes csoportok élére termelési biztosokat állítottak.

42 Határozatot hoztak a munkás ellenőrző bizottságok megválasztásáról is. Az országos jelentőségű két borsodi nagyüzem élére nem a megye, hanem a Szociális Termelés Népbiztossága „nevezte ki az üzemi biztosokat". A város és a megye lakosságának helyzete a háború miatt katasztrofális volt. Április 7-én külön értekezletet tartottak a megye közélelmezéséről. Megállapították, hogy három nagy és fontos település ellátatlan: Miskolc, Diósgyőr és Ózd. Ezért hangzott el ezen a megbeszélésen az a javaslat, hogy a Kormányzótanács nyilvánítsa a megyét zárt területnek, melyből más területek ellátására ne vegyenek igénybe mezőgazdasági termékeket. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy az élelmiszerszállítások korlátozását tiltó rendelkezést a három direktóriumi tag együttesen írta alá. A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya és a tanácsválasztásról szóló rendelet április 2-án született, és 3-án megjelent a hivatalos lapban.

43 Az alkotmány a tanácsok egységes rendszerét alakította ki mint a politikai hatalom teljes szervezeti hálózatát. Az alkotmány általános, egyenlő, titkos választójogra épült. A választójogból viszont kizárták a mrmkál tatókat, a kereskedőket és az egyházi személyeket. A választási rendszer közvetett volt. A falusi tanácsot 100 lakosonként 1 taggal és a városi tanácsot 500 lakosonként 1 taggal közvetlenül választották. A járási tanácsokat a falusi tanácsok l-l képviselője, illetve a városi tanácsok választották, 1000 lakosonként 1 taggal. A megyei tanácsokat a járási és városi tanácsok 5000 lakosonként l-l képviselő küldésével alakították ki. A Tanácsok Országos Gyűlésébe a megyei tanácsok és a városi tanácsok 50 000 lakosonként l-l képviselőt küldtek. A tanácsok az ügyek közvetlen intézésére intézőbizottságot választottak. (A tanácsválasztásról szóló rendelet előírta, hogy a falusi és városi tanácsok választását legkésőbb április 7-ig, a járási tanácsok megválasztását legkésőbb április 14-én kell megtartani.) ^ Virradat, 1919. április 9. « ERÉNYI M. 1956.100-103. p.