Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ni, hogy a városból és környékéről elhurcoltakkal kapcsolatban mi a valóságos helyzet.

452 A Magyar Zsidók Szövetsége 1945 elején jelezte a Nemzeti Bizottságnak, hogy a Miskolcra már visszatérteken kívül 400-500 ember tartózkodik a fővárosban, akik visszautazásukra várnak. A szövetség akkor úgy ítélte meg, hogy a front idején, vagy a gettósítások elől kb. 1000 ember tudott elmenekülni. A ténylegesen viszszatértek számáról azonban, ha készült is pontos kimutatás, az a levéltári dokumentumok között ma már nem lelhető fel. Figyelmet érdemel a miskolci Paszternák Sándor, aki tanáremberként és túlélőként (s 1970-ben már izraeli állampolgárként) elkészítette Miskolc és környéke mártírkönyvét. A kutatás nehézségeiről írja, hogy utólagosan készült egy dokumentum öt példányban, amely a miskolci gettóból elhurcoltak nevét tartalmazta. Ennek ő egy példányához még hozzájuthatott, s konstatálta a hibák és hiányosságok tömegét. Erre és saját kutatásaira építve készítette el az áldozatok listáját, amelyről ő is tudta, hogy a túlélők elzárkózása miatt sem lehetett teljes.

453 2004-ben és 2006-ban honismereti tábor diákjai, tanárok és szakemberek dolgoztak az avasi (hejőcsabai) zsidó temető kataszterének elkészítésén. A holocaust után hat évtizeddel a sírokon még mindig olvashattuk a közelmúltban elhelyezett táblákat, amely arról győz meg bennünket: évtizedek szükségesek ahhoz, hogy a túlélők meggyőződjenek hozzátartozóik halálának tényszerűségéről. 452 B.-A.-Z. m. Lt. VII-2. 1250/1945. R. S. PASZTERNÁK, 1970. 9-12. p.