Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
nél nagyobb érdek, hogy mi keresztény kispolgárok az otthonunkban maradhassunk... és ha innen ki kell települnünk, az számunkra soha helyre nem hozható kárt jelentene és megnyugvásunk lelkileg sem volna többé feltalálható. 440 A Magyar Elet Pártját kiszolgáló, ekkor már egyedül megjelenő nyilas lap ezt a hangulatot erősítette „A zsidók új térfoglalása" című írásában is. „Országosan összegyűjtik a zsidóságot vidékről, falvakból, hogy eleve gátat vessenek annak a káros propagandának, hírverésnek, amelyre az ország kicsi híján csaknem ráfizetett. ...Több város már keresztülesett a zsidók együvételepítésén. Miskolcon a zsidóság körében egyáltalán nem ideges a hangulat. Inkább megvetéssel és lekicsinyléssel beszélnek a zsidók elkülönítéséről. Egyik bérház betonozott udvara közepén apró virágágy neveli silány, hervadozó palántáit. Zsidó nő öntözi pici kannából... Nézze házmesterné, gondozza ezeket a virágokat... ha minket gettóba zárnak, hogy szépek legyenek, mire visszajövünk. ...A zsidó nő nézete szerint tehát a gettóba tömörítés Magyarországon csak addig tart, míg a virágpalánták megnövekednek... Tévednek, most az egyszer csakugyan tévednek." 441 A gettó elhelyezése elleni tiltakozás, a közigazgatás, a fegyveres szervezetek, a pártsajtó képviselői sejtették, sokkal inkább tudták a „zsidó probléma" megoldásának végkifejletét. Az egymást időben követő dokumentumok arról győznek meg, hogy csak az érintetteknek nem volt veszélyérzetük. 1944. május 5-ig Miskolcot kivéve a megye minden járásában elkészültek a zsidók számáról az összeírások. A járási székhelyeken kijelölt gettókba Mezőcsáton május 17-29-e között, Mezőkövesden május 21-ig, Edelényben május 23-ig, Ózdon május 24-ig kellett bevonulni. Miskolcon május közepe volt a határidő, de a nap meghatározott idejéig a ki- és bejárást június 5-én tiltották meg. Ekkor kezdődött meg a kiürítés, pontosabban a Téglagyárig tartó gyalogmenet, ahol a szárítószínek adtak némi elhelyezkedési és védelmi lehetőséget. Mikuleczky Gyula alispán már 1944. május 5-én jelentette, hogy a gettósítás mindenütt befejeződött, s Miskolc 440 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 17.178/1944. 441 Magyar Élet, 1944. május 5.