Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

és javasolta, hogy „zsidómentes" napokat vezessenek be a fürdőhelyeken.

418 A fürdő után a piac és vásár következett. 1941 decemberében mint a „közösség igénye" vetődött fel (később be is vezették), hogy a szerdai hetipiacon a külső piactéren és a vásárcsarnokban „zsidónak tekinthető személy" a piac kezdetétől tíz óráig élelmiszert nem vásárolhat. (Az indoklás az volt, hogy többet ígérnek az árura, s a keresztények elől felvásárolnak mindent.)

419 A zsidó lakosság mint vásárlóerő korlátozásához rövidesen társult a zsidó mint termelő eltiltása a piaci értékesítéstől. A második zsidótörvény 7.720/1939. M.E. sz. végrehajtási utasításának 32. §-a a „hasznothajtó jogosítványokra vonatkozó rendelkezések"-et tartalmazta. Ez a törvény a 12. §-ra épült, amely a hatóság (jelen esetben a polgármester) hatáskörébe sorolja a hasznot hajtó tevékenység zsidók számára való engedélyezését. (Az engedélyezésről vagy annak megtagadásáról a törvény úgy fogalmaz, hogy az a „hatóság szabad mérlegelési lehetősége.") A polgármesteri intézkedést a sajtóban (is) közzétették, ami szerint az állatvásáron sem eladás, sem vétel céljából zsidó állatkereskedők, ügynökök és alkuszok nem jelenhetnek meg. Tiltott lett a Búza téren és más városi piacokon, vásárokon a zsidó őstermelők mint kereskedők terményeinek árusítása. A városbíróság mint elsőfokú iparhatóság a rendelkezés végrehajtásának ellenőrzését azonnal megkezdte. Ehhez kapcsolódik, hogy a bérkocsisok és autótaxisok helyfoglalási jogát azonnali hatállyal felfüggesztették.

420 A rendelkezések időbeli sorrendjében itt csupán megemlítjük, hogy 1942-ben látott napvilágot az 1850/1942. M. E. sz. rendelet, amely a bejelentett és zár alá vett tulajdonosi eszközökre vonatkozott. A tulajdonosi eszközök köre túllépett a mezőgazdasági és ipari termelésen, érintette a szolgáltatási szektort is. Az egymást követő rendeletek dömpingjében ennek végrehajtására több, mint egy év eltelte után tértek vissza, s ebből született az 1.600/1944. M. E. sz. rendelet, amely április közepén jelent meg, s előírta a bejelentett zsidó tulajdonosi eszközök és vagyontárgyak zár alá vételét. A va418 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. május 17, és 1941. május 25. 419 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. december 24. 420 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. szeptember 27.