Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Az 1920. XXV. tc.-et, annak a 3. paragrafusát módosították, s így született meg az 1928. évi XIV. tc, amely a „nemzetiségekhez és népfajokhoz tartozó ifjak arányszáma" helyett, ezeket kihagyva, árnyaltabban fogalmazott: „a nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett .. .elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz tartozóknak gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének arányában jussanak a főiskolákra, és a felvehetők száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel."

393 A módosítás nemcsak a parlamentben, hanem a közéletben is széles körű értelmezésre adott lehetőséget. A „nemzethűség" fogalma, az „erkölcsi megbízhatóság" kritériumai az adott egyetem megítélésének hatáskörébe tartoztak. A szülők harctéri szolgálata és érdemei egy ideig valóban jelentettek - ha nem is előnyt, de - mentességet az atrocitások alól. A háborús érdemek kiemelése 1939-től, de főleg 1941-től a bekért „önéletrajzok"-nak fontos kellékévé vált. A „közalkalmazottak" köre egyértelműen behatárolható volt, de hiába fogalmazott a törvénymódosítás a törvényhatóságok viszonylagos függetlenségéről, ez a valóságban nem létezett. 1932. október 25-én Gömbös meghirdette 95 pontba foglalt állampolitikai koncepcióját, majd a következő hónapban az 1927. április 5-én megkötött olasz-magyar szerződés „ápolása" és megerősítése jegyében látogatást tett Mussolininál. Az 1933-as év első hónapja azzal ért véget, hogy Németországban hatalomra jutott a fasizmus, Hitlert kancellárrá választották. Miközben a magyar sajtó folyamatosan tájékoztatott a „német birodalom zsidó alattvalóit" ért atrocitásokról, a magyar miniszterelnök fontosnak vélte látogatást tenni 1933. június 17-18-án Németországban Hitlernél. A német és lengyel zsidókat ért bántalmazások, a plakátokon és kiáltványok formájában megjelenő, gyorsan terjedő nyílt zsidóellenesség átszűrődött a magyar sajtóba, s természetesen a miskolci napilapok híranyagába is, nemegyszer címoldalt kívánva magának. Történeti (egyben sajtótörténeti) jelentősége volt annak, hogy 1933. április 2-án a Reggeli Hírlap címoldalán két fontos hír is 393 Magyar Történelmi Fogalomtár, 1989. II. k. 67-68. p.