Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Diósgyőr-Vasgyár dolgozói nevében értett egyet a Népfront megalakításával.

374 A választások előtt, május 4-én tartott utoljára rendkívüli közgyűlést a törvényhatósági bizottság. Ezen az összejövetelen már megfogalmazódtak az első ötéves terv (1950-1954) fontosabb gazdasági célkitűzései, melyek megvalósítása megkívánja a párt egységét és határozottságát. Erre, másrészt a magyar belpolitikára kellett szavazni, s minden - még létező - párt képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a népfrontra kell voksolni. Az NPP képviselőjének hozzászólása vajon félelmet, kényszert, vagy lelkesedést (hurráoptimizmust) tükröz-e? „Pártom, a Nemzeti Parasztpárt, mint a Magyar Függetlenségi Népfront harmadik pártja nevében kijelentem, hogy a párt szervezeteinek minden egyes tagja helyesli a Népfront programját, elismeri a hároméves terv nagyszerű eredményeit, jóváhagyja az 5 éves terv milliárdos beruházásait, a Szovjetunió vezette világbéke és a népi demokrácia mellé áll, s mindezt azzal fogja kifejezésre juttatni, hogy május 15-én ünnepi ruhába öltözve, zászlódíszben, fellobogózott szekereken fog az urnák elé járulni, és fogja szavazatait a Magyar Függetlenségi Népfrontra leadni."

375 A választás Miskolcon a Népfront 99,3%-os győzelmét hozta. A politika a város életében történelmi fordulóról harsogott: „Nagy Miskolc dolgozó népe olyan győzelmet aratott a Népfront vezetésével, melynek során Miskolc város politikai képe nagyon megváltozott és Miskolc szinte az első helyre küzdötte fel magát."

376 A szavazások eredményeként a Borsod-Gömör, Abaúj- és Zemplén választókerületéből 23 képviselő jutott az országgyűlésbe. Voltak közöttük a „politika folytonosságát" biztosító személyek, mint Rónai Sándor, Nógrádi Sándor, Úszta Gyula, a közvélemény előtt ismert miskolciak, mint Sásdi Ernő, Harmati Sándor, Michala Gyula vagy Gattyán János, a többiekkel kapcsolatban az információgyűjtés is nehéz, levéltári anyaguk nem maradt. Az országgyűlési választásokat követően Dobi István kormánya dolgozott tovább, 3 kisgazda, 2 parasztpárti és 11 MDP-s miniszterrel. 374 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 502/a. 9-10-11. kgy/1949. 375 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 502/a. 76. kgy/1949. 376 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 502/a. 106. kgy/1949.