Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

ségi frontba kívánta tömöríteni.

363 Izsák Lajos megfogalmazása pontos: „az MDP vezetői már konkrét célként jelölték meg a többpártrendszer felszámolását. A pártok temetőjéül az újjáalakuló függetlenségi népfrontot jelölték ki. ...a jobboldaliság vádjával ezreket és tízezreket zártak ki a két (NPP és FKGP) pártból."

364 Az 1948. szeptember 13-án összehívott városi közgyűlésen már bejelentették, hogy a köztársasági elnöki tisztet a kisgazda Tildy Zoltántól (1889-1961) az MDP képviseletében Szakasits Árpád (1888-1965) vette át. Ugyanekkor határozatba foglalták az 1945-től változatlan közgyűlési összetétel megváltoztatását. Igaz, hogy a Nemzeti Bizottság 449/1945. sz. határozata a pártok és a szakszervezetek mellett egyedi példát szolgáltatva Miskolcon megengedte, hogy képviselői statust kapjanak az értelmiség és a felekezetek reprezentáns tagjai.

365 Ezt 1948. szeptember l-jétől új határozattal módosítják, amely szerint a város képviselő-testületének összetétele a következő: a közgyűlésnek 96 rendes és 49 póttagja lesz. A pártviszonyok alapján az MDP 48 rendes és 24 póttagot, az FKGP 16 rendes és 8 póttagot, az NPP 8 rendes és 4 póttagot, a PDP (Polgári Demokrata Párt) 5 rendes és 3 póttagot, a szakszervezetek 19 rendes és 1 póttagot delegálnak választás útján. Hivatalból 20 tagja van a testületnek (polgármester és helyettese, főjegyző, 5 tanácsnok, árvaszéki elnök, főügyész, ügyész, főorvos, a műszaki és a számvevőségi/pénzügyi vezető, valamint az erdő-, a közellátás-, a gazdaság-, és a szociális ügyek felügyelője).

366 A városnak ez az összetételű vezetőtestülete működött a „polgári korszak" végéig, vagyis az új közigazgatási rendszer, a tanácsok megalakulásáig. Az 1949. február 2-i Mindszenty-per előkészítésében a helyi Nemzeti Bizottságok - valószínű 1944 végétől kezdődő szerepükben, s 1949. januári megszüntetésük előtt utoljára - kaptak fontos szerepet. Borsod megye és Miskolc Város Nemzeti Bizottsága a közgyűlés támogatását élvezve a magyar kormányhoz fordult, hogy lépjen fel „a vallási mezbe bújtatott, de politikai színezetű gyűlések megtartása ellen", amelyeket Mindszenty József herceg363 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 502/a. 194. kgy/1948. 364 GERGELY J.-IZSÁK L. 2000. 312. p. 365 B.-A.-Z. m. Lt. XVII-2. 449/1945. 366 B.-A.-Z. m. Lt. XXI-502/a. 280 kgy./1948.