Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

* * * 1947 végére, 1948 elejére kialakultak a feltételei annak, hogy a polgári ellenzék felszámolása után a koalíció is fokozatosan megszűnjön, „látszatkoalícióvá" váljon. A DNP (Barankovics-párt) és az MFP (Pfeiffer-párt) mellett, pontosabban nélkülük a Keresztény Női Tábor, a Magyar Radikális Párt, a Független Magyar Demokrata Párt és a Polgári Demokrata Párt már nem volt ellenzéke a Dinnyés-kormánynak, amelynek - a miniszterelnökön kívül - három kisgazda minisztere volt. A kormánykoalíció egypártrendszerré alakítása 1948 márciusától követhető nyomon. Miskolc közgyűlésén 1948. március 6-án az SZDP frakcióvezetője, Balogh István bejelentette, hogy pártjának kongresszusa kinyilvánította: „egy munkásosztálynak az erők egységesítése érdekében csak egy pártja kell, hogy legyen". Ezért Miskolcon is egységbizottságot hoznak létre a két munkáspárt tevékenységének összehangolására. (Ez természetesen csak azután történhetett, hogy a budapesti egységbizottság megalakult 4 SZDP- és 5 MKPtaggal.)

358 Az MKP képviseletében ezt nemcsak megerősítette, hanem a múlt „történelmi logikáját" értelmezte, s a jövőképet is előrevetítette Mihala Gyula frakcióvezető. A „népi demokrácia alapjainak lerakása" egyes állomásait a reakció megsemmisítése jelentette. Először a „hazaáruló" ellenzéket kellett kirekeszteni a hatalomból, majd meg kellett tisztítani a kisgazdapártot is. Most a jobboldali szociáldemokrácia akarja szétrobbantani a koalíciót. Az SZDP kongresszusa azonban kizárta a jobboldalt - mondta. (1947 novemberétől valóban folyt a „jobboldali" tisztogatás, amely vagy az eltávolítással vagy az MKP-be történő átlépéssel fejeződött be. 1948 februárjában Marosán György élesen elítélte saját pártja „egységbontó, jobboldali politikáját", amely számos jeles szociáldemokrata mellett Kéthly Anna kilépéséhez is vezetett.)

359 ™ B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 502/a. 34. kgy/1948. Révai Új Lexikona, 2004. 11. köt. 677-679. A Kéthly Annáról (1889-1976) megjelent írások közül is figyelmet érdemel Fejtő Ferenc: A szocdem nagyasszonya című írása, amely a Népszava 1994. évi 302. számában jelent meg.