Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

kodni. A baloldali pártok tiltakoztak ellene, a kisgazdák inkább szavazóik elpártolásától féltek, de a katolikus egyház sem formált véleményt a párt ideológiájáról. Miskolcon 1949-ben jelentek meg szervezői, s a március 16-i gyűléssel kezdték el tagtoborzásukat. Diósgyőrben a tisztviselők és alkalmazottak között találtak támogatókra. (Abaúj megye néhány településéről jelezték, hogy a szociáldemokrata szavazók közül sokan pártoltak át ehhez a szervezethez.).

337 Propagandistái éles kommunistaellenes hangot ütöttek meg, így kivívták az MKP ellenszenvét is. A párt végül az 1947. évi választási törvény hatására oszlatta fel magát. Miskolcon zaklatták, majd le is tartóztatták szervezőit.

338 Ideológiai tévedése volt a pártnak, hogy úgy vélte, 1947-ben Magyarországon a polgári visszarendeződésnek valamilyen formája, legális esélye még elképzelhető. Sulyok Dezső, amikor 1947. július 21-én feloszlatta pártját, ez annak belátása volt, hogy sem a parlamenten kívül, főleg pedig ha bejut néhány képviselőjük, a parlamentben sem fog szövetségesre találni.

339 A választásokon országos listát állított a Keresztény Női Tábor, amely közel 70 000 szavazattal, s ezek után négy képviselővel (mandátummal) bejutott a nemzetgyűlésbe. Sem a miskolci sajtó, sem a Nemzeti Bizottság iratai nem tartalmaznak velük kapcsolatos dokumentumokat. Az országos összesítésben Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye szavazatai nem szerepelnek.

340 Itt említhetjük meg a választáson elindult, de a 2%-os küszöb alatt maradt pártokat, akik a 15. számú kerületből nem küldtek képviselőt, de bekerültek a nemzetgyűlésbe. Ilyen volt a Magyar Radikális Párt (MRP), a Független Magyar Demokrata Párt (FMDP) és Polgári Demokrata Párt (PDP).

341 A kormánypártok közül a hatalom megszervezése és birtoklása (a megőrződött dokumentumok alapján) az MKP-ben volt a leghatározottabb, a legcéltudatosabb (ennek érdekében most kevésbé tűnik ki, később egyértelművé válik, hogy a módszerek is elveszí337 HAJDÚ I. 1998. 67-70. p. 338 Felvidéki Népszava, 1947. augusztus 2. 339 IZSÁK L. 1983.135. p. 340 HAJDÚ I. 1998. 91. p. 341 HAJDÚ I. 1998. 86. p.