Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

és a polgári demokrata pártok képviselői (a Nemzeti Parasztpártnak nem volt meghívottja, mivel a szervezetnek nem voltak miskolci gyökerei). Az igaz, hogy a közigazgatás vezetőjét, Gálffy Imre polgármestert a KMP és a MOKAN „bízta meg" a bizottsági ülés megszervezésével, mégis feltűnt, hogy az ellenállási mozgalmat heten képviselték az összehívott testületben.

293 Zsedényi Béla jogakadémiai dékán a Polgári Demokrata Párt képviseletében szakértőként is hozzászólt. A mai helyzetet a jog „vacuum juris"-nak, tehát joghézagnak nevezi, amikor nincs király és nincs országgyűlés, mely kettő együtt volna hivatva törvényeket alkotni, s azokat végrehajtani. Ezt a helyzetet oldja fel - nagyon helyesen - az Ideiglenes Országgyűlés mint egy intéző szerv. Az általános és titkos választójogon alapulva kell majd a végleges országgyűlést megalakítani.

294 Juhász Géza tíz képviselő küldetésére tett javaslatot, amelyből végül 12 fő lett a város és a megye együttes képviseletében, s ebben benne foglaltatott az is, hogy Diósgyőr-Vasgyár külön képviselőt küldhetett. A 12 fő pártonként arányos helyosztására Tóth Béla, a MOKAN parancsnoka tett javaslatot, amelyet hozzászólások után a következő arányban fogadtak el: MKP 2 fő, SZDP 1 fő, MOKAN 2 fő, FKGP 2 fő, PDP 1 fő, szakszervezet 2 fő, miskolci értelmiség 1 fő, valamint név szerint Nógrádi Sándor mint „partizánvezér".

295 Ugyancsak ezen az ülésen választották meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) helyi szervezetének, a Nemzeti Bizottságnak elnökét és titkárát. Az elnök Tóth Béla, a titkár Pödör László középiskolai tanár lett.

296 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját, a miskolci Nemzeti Bizottság képviselőjelöltjeit a december 17-én a Korona szállóban tartott nagygyűlés hallgatta meg és fogadta el. A népgyűlésen Gálffy Imre polgármester elnökölt. Hangsúlyozta, hogy „az ország jelenleg államfő nélkül áll, mert vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urat a németek Németországba hurcolták, az ország vezető nélkül áll és így szükségessé vált ezen helyzetnek 293 BERÁNNÉ NEMES É.-ROMÁN J. 1970. 26. dok. 51. p. 294 B.-A.-Z. m. Lt. XVII-2. 1944-1. és RUSZOLY J. 1992. 117-198. p. 295 B.-A.-Z. m. Lt. XVII-2.1944-1. 296 B.-A.-Z. m. Lt. XVII-2. 1944-1.