Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

tei. Az utóbbi halálának 50. évfordulóját nagy gonddal készítették elő Miskolcon is. A miskolci törvényhatósági bizottság 1944. március 18-án ünnepi közgyűlést tartott Kossuth Lajos emlékére, akit a város még 1886. december 3-án díszpolgárává avatott.

250 1944. március 19-én a helyi lapok részletesen ismertették az ünnepi közgyűlésen elhangzottakat, s a miskolciak többsége nem is sejtette, hogy amikor a lapok az utcára kerültek, azon az éjszakán a németek megszállták Magyarországot. A hitleri Németország ezzel a lépéssel akarta megakadályozni, hogy az olasz és a román kiugráshoz hasonló folyamatok menjenek végbe nálunk is. A belügyminisztérium utasítása szerint az egész ország területén bezárták a szórakozóhelyeket, a mozikat, a színházakat, s tilos volt mindenféle csoportosulás, gyülekezés. A magyar laktanyákat német alakulatok vették körül, a katonaság nem hagyhatta el a körleteket. Miskolcra 1944. március 19-én este 11 óra tájban érkeztek meg az első német alakulatok. A Fráter György katolikus gimnázium épületét foglalták el, melynek alagsorában az északi terület légvédelmi parancsnoksága is helyet kapott. A Soltész Nagy Kálmán utcai ipari szakiskolában volt a német katonai parancsnokság, de igénybe vettek egyéb középületet és oktatási intézményt is. Mivel a lefoglalt iskolákban nem folytatódhatott a tanítás, a diákok néhány csoportja az utcákon gyülekezett, s nemzeti kokárdát tűztek ki, tiltakozásul a német megszállás ellen. A németek megszállták a diósgyőri nagyüzemeket is, hogy biztosítsák azok katonai védelmét. A nagyüzemeink dolgozóitól hadi felszereléseik karbantartását, javítását követelték. A német katonai hatóságok igényt tartottak az ittlévő katonáik élelmezésének biztosítására is. A megszálló csapatok ellátásáért a németek nem fizettek, bár mindenről elismervényt adtak, de az ellenérték megfizetését a háború után, a győzelem esetén ígérték. A diósgyőri újgyár munkásai közül többen a diákokhoz hasonlóan nemzeti kokárda kitűzésével tüntettek a német bevonulás ellen. A Sztójay-kormány 1944 áprilisától kezdve betiltotta a lapok jelentős részét, Miskolcon csak a Magyar Élet maradt meg, mert en250 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 118. kgy/1886., DOBROSSY 1.1996. 3. köt. 15-20. p.