Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

Reisinger ugyanakkor - a párt jobboldali, reformista politikáját követve, és műveltsége okán - kedvelt volt a polgárság körében is. A másik nagy hatású szociáldemokrata személyiség Groszmann Zsigmond volt, akit októberben a párt titkárává választottak. Október 29-én az országos változásokat érzékelve a helyi szociáldemokraták és a frissen megalakított radikális párt tüntető gyűlést szervezett a városháza elé, ahol Miskolc polgársága és munkássága kinyilvánította, hogy támogatja a Nemzeti Tanácsot. A gyűlésen több mint 3000 ember jelent meg és lelkes hangulatban fogadták az esemény fő szónokait, Reisinger Ferencet, Nagy Ferencet, Groszmann Zsigmondot és Bartha Jenőt.

7 Az országos események sodrása Miskolcra - főleg a polgárság passzivitása, illetve a viszonyok képlékenysége és tisztázatlansága miatt - kevésbé volt hatással. A „hivatalos város" is csak október 30-án reagált először a változásokra, amikor is a törvényhatósági bizottság, Bizony Ákos és politikai köre javaslatára négypontos petíciót nyújtott át Szentpáli István polgármesternek, hogy a város nevében követelje a teljes állami önállóságot, az ország területi sértetlenségét, a béke megkötését, a demokratizálódást és az általános, titkos, egyenlő választójogot, valamint azt, hogy Magyarországot a béke tárgyalásokon külön megbízott képviselje. A város aktív politikai erőinek szellemi központja a Reggeli Hírlap volt. A lap elsősorban Károlyi törekvéseit hirdette, de közösséget vállalt a szociáldemokrata párt célkitűzéseinek nagy részével is. A különféle politikai erők centrumává október végén ezen lap szerkesztősége vált. A szociáldemokrata és radikális vezetők éjszakákba nyúlóan figyelték a fővárosból érkező híreket, s amikor bizonyossá vált, hogy a fővárosban a katonaság és a rendőrség a Nemzeti Tanácshoz csatlakozott, a szerkesztőségben együtt levő nyolc politikai vezető kimondta a Nemzeti Tanács miskolci végrehajtó bizottságának megalakítását.

8 Ragaszkodva a legalitáshoz, elnöknek Szentpáli Istvánt, Miskolc város polgármesterét kérték fel. Ügyvezető alelnök Reisinger Ferenc lett, ügyvezető titkár Groszmann Zsigmond, titkárrá Bartha Jenőt választották meg. A bi7 LEHOCZKY A. 1968. 3-27. p. 8 Reggeli Hírlap, 1918. október 31.