Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

tornázási üzemi gépészmérnök, vízvezetési és csatornázási üzemi könyvelő, vízvezetési és csatornázási üzemi másodkönyvelő, vízvezetési és csatornázási üzemi pénztárnok, vízvezetési és csatornázási üzemi műszaki tiszt, vízvezetési és csatornázási üzem irodatiszt, vízvezetési és csatornázási üzemi főszerelő, két vízvezetési és csatornázási üzemi szerelő, két vízvezetési és csatornázási üzemi gépész, vízvezetési és csatornázási üzemi csatornaellenőr, zálogkölcsön intézet igazgató, pénztárnoknő, becslő, könyvelő; temetkezési vállalati ügyvezető igazgató, szeszfőzdéi igazgató, múzeumőr. A helyi közigazgatást 243 altiszt és szolga (tűzoltó őrparancsnok, tűzoltó raj vezető, tűzoltó őrvezető, 24 tűzoltó, négy közrendészeti altiszt, szemetes ispán, hajdú tizedes, hat közhajdú, négy fertőtlenítő, 16 hivatalszolga, zeneiskolai szolga, női felsőkereskedelmi iskolai szolga, tíz kézbesítő, nyomdász, gyepmester, négy útkaparó, vásárcsarnoki altiszt, vásárcsarnoki éjjeliőr, három vásárcsarnoki illemhely-felügyelőnő, két napidíjas kertész, női ipariskolai szolga, 14 óvodai dajka, tíz mezőőr, 11 pince- és kertőr, 90 utcaseprő, 24 kocsis) segítette. MISKOLC A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT 1939 szeptemberében, a második világháború kezdetekor Magyarország még nem volt hadviselő fél, de már ekkor számos korlátozást léptettek életbe. Korlátozták az egyesülési, gyülekezési jogot, cenzúrázták a sajtót.

241 A háború elején Miskolc ipara a hadi konjuktúrának köszönhetően fellendült, csökkent a munkanélküliség, nőttek a keresetek, de a prosperitás nem volt tartós. 1940-től kezdve emelkedni kezdett az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek ára. A háború serkentő hatása elsősorban Diósgyőrben és néhány miskolci gépgyártó üzemben érvényesült, ezek az üzemek kapcsolódtak be leghamarabb a fegyvergyártásba. A könnyűiparban azonban hamarosan éreztette hatását a krónikussá váló nyersanyaghiány. A Miskolcon 241 BOZSIK Sné. é. n. 71-95 p. (kéziratban)