Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)

VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET

A hivatali kötelezettségeket is pontosan meghatározták. A hivatalos teendőket rendszerint a hivatalos helyiségben kellett elvégezni. A tisztviselők ügyiratokat csak közvetlen főnökük tudtával vihettek el a hivatalos helyiségből. A hivatalos órák délelőtt 8 órától délután 2 óráig tartottak. A hivatalos órák beosztását a hivatali helyiség folyosóján szembetűnő helyen kifüggesztett táblán kellett feltüntetni. A szükséghez képest vasár- és ünnepnapokra, valamint hétköznapok délutáni idejére a tisztviselők, valamint a segédés kezelőszemélyzet tagjaiból egy-egy napost kellett kirendelni. Sürgős ügyek intézése céljából, vagy közveszély esetén a polgármester vagy a közvetlen hivatali főnök a tisztviselők, valamint a segéd- és kezelő személyzet tagjainak tevékenységét hivatalos órákra és szünnapokra való tekintet nélkül bármikor igénybe vehette. A hivatalszolgák munkaidejét a hivatalfőnök határozta meg: a munkaidő - kivételes eseteket nem tekintve - napi tíz óránál több nem lehetett. A tisztviselők és az alkalmazottak kötelesek voltak a hivatalos órákat megtartani, szolgálati teendőiket pontosan ellátni, és felettes hatóságaiknak törvényes hatáskörükben kiadott megbízatásait, utasításait teljesíteni. A polgármesternek, valamint a hivatali főnököknek kötelességük volt felügyelni arra, hogy a városi alkalmazottak a hivatalos órákat betartsák. A városi alkalmazottak kötelesek voltak mindenkori lakásukat és lakásváltoztatásukat pontosan bejelenteni a polgármesternél, aki arról nyilvántartást vezetett. A hivatalvezetők - a polgármester által megállapított - naponkénti „tudakozódási időt" hivatalos helyiségük ajtaján kötelesek voltak feltüntetni. A városi tisztviselő, segéd- és kezelőszemélyzet tagja elöljáróinak tisztelettel és a szolgálatban engedelmességgel tartozott. Ha valaki bármilyen szolgálati intézkedést magára nézve sérelmesnek talált, ellene a polgármesternél, a polgármester intézkedése ellen a törvényhatósági bizottságnál 15 napon belül írásbeli panaszt tehetett, amely azonban a sérelmesnek vélt intézkedés végrehajtását nem akadályozhatta meg. Minden alkalmazott köteles volt a hivatali titkot mindenkivel szemben megőrizni. Tilos volt ügyiratokból, tervekből, okmányokból és más, nem a nyilvánosságra szánt hivatali iratokból bármit is