Miskolc története 5/1. 1918-1949-ig (Miskolc, 2007)
VÁROSPOLITIKA, KÖZTÖRTÉNET
főispán nevezett ki öt évre, 15 tagot pedig a törvényhatósági bizottság titkos szavazással választott - tagjai közül - öt évre úgy, hogy azok között a legtöbb adót fizetők közül választott tagok csoportjából legalább három, az összes választók közül választott tagok csoportjából legalább három, az érdekképviseleti tagok csoportjából legalább két kisgyűlési tag legyen. A testület havonta rendes ülést tartott, aki háromnál több alkalommal nem jelent meg, elvesztette tagságát. Az árvaszék Szervezetét az 1877: 20. tc. és 7740/1923. ME sz. rend ügyrendjét a 128. §/1902. B.M. és az 5500/1929. M.E. sz. rendeletek, hatáskörét az idevonatkozó különböző törvények és rendeletek szabályozták. A testület tagjai: elnök, két ülnök, ügyész, közgyám. Az elnöki teendőket a polgármester látta el, akadályoztatása esetén a törvényhatósági bizottság által megbízott árvaszéki ülnök elnökölt. Az árvaszéki ügyészi teendőket a tiszti főügyész látta el. A közgyám a halálesetek regisztrációját és a hagyatéki leltározást is teljesítette. Az árvaszéki teendők ügyvitelét a kezelőszemélyzet tagjai: egy iktató és két kezelő, vagy díjnok teljesítette. Az árvaszéki feladatokkal kapcsolatos számvevői szolgálatot a városi számvevőség, a pénztári szolgálatot a városi főpénztár teljesítette. A polgármester A törvényhatóság első tisztviselője a polgármester volt, akinek jogait és kötelességeit az 1886: 21. tc. 73. §-a, valamint az 1929: 30. tc. 44. §-a és az 1933: 16. tc. 14., 15. §-ai írták körül. Teendői - Miskolc város szabályzata szerint - átfogták a városi kormányzat és a helyi igazgatás legfontosabb területeit. A polgármester általános képviseleti jogot gyakorolt: a város közönségét köz- és magánügyekben képviselhette. A helyi végrehajtó hatalom legfontosabb tisztviselőjeként „intézője és vezetője a város közigazgatásának". A helyi szabályrendelet széles körű felhatalmazást biztosított számára „a város szellemi, erkölcsi és anyagi előhaladását és jólétét előmozdító intézkedések" megtételére. Ha a teendők hatáskörén kívül estek, javaslatát az illető hatósághoz terjeszthette.