Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A gépgyártás területéről két gyáros van a csoportban, akikről ér­demes szót ejteni, Leszih Miksa és Hercz Zsigmond. Származásuk, társadalmi állásuk, gazdasági körökben való ismertségük külön uta­kon haladt. Leszih Miksa portréja annak példája, hogy a tőkehiány, a jó szándékú törekvés megfelelő társadalmi és sokirányú gazdasági kapcsolatok nélkül épp csak egy szolid kispolgári életforma megte­remtésére volt elegendő. Leszih Miksa rozsnyói iparos családból származott Miskolcra, ahol 1863-ban telepedett le, mint lakatos. Testvérével és unoka­öccsével közösen építette fel az első üzemet a Borsod-Miskolci Gőzmalom mellett, a város végén. Öt év múlva szétváltak útjaik, és Miksa 1876-tól önállóan űzte az ipart, amelyhez addigi műhelye már kicsinek bizonyult, de nagyobb épület emelésére csak 1881­ben gondolhatott. Ekkor kölcsönök felvételével építette fel az új gyárépületet a búzavásártér mellett, a Zsolcai kapuban. A legtöbb adót fizetők közé is ekkor került és haláláig benn maradt a cso­portban. Gépgyárát a fejlődő mezőgazdaság igényei keltették élet­re, így gyártott ekéket, boronákat, répavágókat, borkészítéshez szükséges eszközöket, amelyeket a Clayton & Schuttleworth angol és az Umrath prágai gazdasági gépgyárosok termékeivel együtt maga forgalmazott. Új termékek előállításán túl javításokkal és épületlakatos munkákkal is foglalkozott. Emellett olyan gőzgépe­ket tartott raktáron, amelyekkel a mezőgazdasági munkák idején bérmunkára vállalkozhatott. 129 Gyári berendezése 1881-ben né­hány kézi tűzhely, egy eszterga, egy lemezolló és egy fúrógép. 130 Kezdetben mindössze négy munkást alkalmazott, akiknek a száma egy évtized alatt tizenkettőre nőtt, de még 1893-ban is, amikor a legtöbb alkalmazottat - 15-20 segédet és 6-8 tanulót - foglalkoz­tatta, csak egyetlen szakmunkása volt. 131 Gyárát 1891-re átállította gázmotoros mozgatóerőre 132 és valamelyest növelte eszterga-, fúró­és egyéb kisgépeinek a számát. Pénzintézeti és más tőkés érdekelt­ségek nélkül jövedelme csak a maximum 82. hely eléréséhez volt elegendő a legvagyonosabbak rangsorában. Társadalmi állása sem B.-A.-Z. m. Lt. XXX. 3. Családtörténeti gyűjtemény. Leszih Miksa családtörténeti iratai. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1881. 39. p. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1892. 82. p. és 1893. 110. p. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1891. 50. p.

Next

/
Thumbnails
Contents