Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
A századfordulóra a legvagyonosabb kereskedők birtokolták a vezető miskolci pénzintézetek részvényeinek többségét és lettek azok vezérigazgatói, elnökei vagy alelnökei. 116 A századforduló idején az egyik legfőbb politikai kérdés a közös vámterület tízévenkénti megújítása volt. A Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja - a Kamarában hangadó kereskedők szinte egyhangú állásfoglalásának eredményeként - a közös vámterület fenntartása. Véleményük szerint Magyarország nyerstermelő állam, a kisipar válságát nem a közös vámterület idézte elő, hanem az a mezőgazdaság válságát érzi. A kiegyezés keretében a piacot az őstermelésnek kell megszereznie s ez előbbre való az önálló vámterületnél. 117 Érthető a kereskedők szinte egyhangú véleménye, hiszen a Monarchia, a nagy gazdasági egység viszonylag széles fogyasztópiacot, ezáltal jövedelmet biztosított számukra. (Vállalkozók) A „vállalkozó" a virilisjegyzékek korabeli következetlen terminológiája miatt nem egyértelmű foglalkozási meghatározás. Az építési vállalkozókat például hol építészként, hol vállalkozóként nevezték meg, de a regálebérlőkre is alkalmazták e fogalmat, mint például az 1881-es és 1885-ös miskolci virilisjegyzék Sugár Dávid esetében, de soha nem nevezték vállalkozónak a gépgyártással foglalkozó személyeket még akkor sem, ha üzemméretük mai fogalmaink szerint inkább indokolta volna a vállalkozó, mint a gyáros megnevezést. 118 Az 1872. évi polgármesteri jelentés arról számol be, hogy 1867-től százakra menő új építkezések történtek a városban. Különösen fellendült az építőipar az 1878-as árvíz után. Az építkezések számának növekedése részben összefüggött a városi lakosság számának rohamos emelkedésével, részben jó befektetésnek kínálkozott az építtetők számára. Azok a személyek, akik 1872 és 1917 között valamely építőiparral vagy építőanyag-iparral kapcsolatos tevékenység folytán a legnagyobb adózók közé kerültek, társadalmi hovatartozás szerint többféle kategóriába sorolhatók: 116 Koós Soma üvegkereskedő a Borsod-Miskolci Hitelbank, Lichtenstein József vaskereskedő a Miskolci Hitelintézet és Grünfeld Sándor borkereskedő a Miskolci Takarékegylet élén. 117 A Kereskedelmi és Iparkamara közös ülési jegyzőkönyve. 1897. 3. .p. 11 s A temúnológia pontosításával a vállalkozó kereskedők esetében foglalkozik BÁCSKAI V. 1989.