Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

befektetési lehetőség. Azok a kereskedők, illetve leszármazottaik, akik 1848 előtt is polgárjog birtokában voltak, kivétel nélkül megta­lálhatók a pénzintézeti részvénytársaságokat szervező tőkések kö­zött. Hat ilyen személyről van szó, 112 akik összesen 81 pénzintézeti részvénynek voltak a tulajdonosai. 113 A fűszerkereskedők közül csak azok tudták hosszabb ideig állni a versenyt, akik külkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek, keres­kedésüket nagykereskedelmi szintre fejlesztették, háztulajdonossá váltak és egyidejűleg több részvénytársaságban nagyobb számú részvényt vásároltak. A legnagyobb adózók közé felvett fűszerkereskedők voltak azok, akiknek a nevével a miskolci lapok hirdetési oldalain állandóan ta­lálkozunk. Művelt, világot látott kereskedők voltak, akik a szakmát bel- és külföldi tanulmányutakon sajátították el. Miskolcon letele­pedve vagy ide visszatérve, egy-két nagyobb kereskedőháznál gyako­roltak, majd átvették az üzletet vagy saját vállalkozásba kezdtek. így ezek a régi híres kereskedőházak nem haltak ki, az utódok még na­gyobbra fejlesztették azokat. Ezek a kereskedelmi vállalkozások a há­zasságok révén az egész várost behálózó családi vállalkozásokká fej­lődtek. Az egész képviselő-testületben - beleértve a választott tagokat is ­egyetlen könyvkereskedő volt, Ferenczi Bernát. Egyedülálló kezde­ményezése volt és egész korszakunkban nem talált követőre 1850­ben alapított kölcsönkönyvtára. Mivel a városnak még az 1930-as években sem volt egy elfogadható gyűjteménnyel rendelkező köz­könyvtára, 114 Ferenczi Bernát vállalkozása különlegesség-számba ment. Fő tevékenysége azonban az a könyv- és papírkereskedés volt, amelyet még Heilprinn Mihály alapított 1845-ben, aki Sátoraljaúj­helyről jött, otthagyva a zsidó iskola főtanítói állását. A pozsonyi di­étán maga Szemere járta ki Heilprinn könyvüzletnyitási engedélyét a bécsi kancelláriától, de a szabadságharc alatt megírt őrdala miatt 1849-ben el kellett tűnnie Miskolcról. Zárva maradt üzletét vette át Ferenczi Bernát, aki könyvkiadói célokat is tűzött maga elé. Ezzel, valamint kölcsönkönyvtárával egyik úttörője a miskolci kulturális életnek. 9500 kötetes könyvtára állományának több mint a fele német 112 Berzy László, Debreczeny Dániel, Fűrész Ferenc, Máhr Károly, Spuller A. József, Veze­kényi Vilmos 113 A Miskolci Kereskekdemi és Iparkamara jelentése, 1892. 87. p., 1893.116. p. ,M ZSEDÉNYI B. 1929.

Next

/
Thumbnails
Contents