Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Év Adóbeszámítás mértéke 1. 1 2. 3. Év Adóbeszámítás mértéke adókategória 1885 lx 1 3 1 12 3 2x 3 2 1 2 4 7 1898 lx 3 1 1 2 4 18 2x 5 3 17 13 1909 lx 2 2 1 5 21 17 2x 2 2 4 10 7 1917 lx 9 1 1 11 4 21 12 2x 6 9 3 5 4. 5. 6. adókategória ] B V S J B V S ] B V S 1872 lx 2 3 7 4 34 7 6 38 14 2x 2 1 32 2 38 1885 lx 1 18 2 13 4 4 44 19 2x 3 8 1 2 12 21 1898 1 X 3 20 10 1 41 2x 2 6 19 27 1909 lx 1 8 1 32 24 2x 16 9 1917 lx 1 41 17 Az 1872-ben meglevő, az első és utolsó ranghely közötti közel nyolcszoros különbség 1890-re harminckétszeresre nőtt, majd ezt követően ismét közelített egymáshoz, míg 1917-ben a legvagyonosabb adója a tízszerese volt a legkevesebbet fizetőének. Itt már a háborús gazdaság konjunkturális hatása is érződött, a legmagasabb adókategóriában a birtokos polgárság ekkor már 2/3-os arányt képviselt a szellemi foglalkozásúakkal szemben. Nagy jövedelemre tettek szert a hadsereget ruhával és lábbelivel ellátók, vagy a kórházaknak élelmiszert szállítók, mint Fodor Kálmán, aki egyébként gépkereskedő volt. Vagyonuk azonban nem volt stabil, sem 1917 előtt, sem azután nem kerültek többé a legnagyobb adózók közé. Stabilak viszont a bor-, szesz-, termény- és bőrkereskedők, akik korábban is virilisek voltak, most viszont ranghelyekkel kerültek előbbre, mint Feuerstein Izidor és Glatter Ignác terménykereskedők, akik kórházaknak (is) szállítottak és még a két világháború között is ott voltak a törvényhatósági bizottságban.

74 Glatter Ignác például 1900-ban még éppen csak a 100., 1917-ben viszont már az 5. helyen áll, ténylegesen fizetett adója alapján. 74 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 930/1947., az 1930,1935. és 1940. évi virilisnévsorok