Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Az 1871. XVIII. tc. alapján alakult 200 tagú képviselő-testületben negyvennégyen valamilyen jogcímen - vagy saját maguk, vagy apjuk 1848-ban is választók voltak. E kis csoportból huszonhármán - főleg értelmiségiek - régi nemesi joggal rendelkeztek,

67 a testület közel 60%-a pedig a szellemi foglalkozásúak csoportjába sorolható, nagyobb arányban (67%) a választottak, kisebb arányban (52%) a legtöbb adót fizetők között. Ha a szellemi foglalkozásúak csoportját tovább bontjuk (Ld. 2. tábla), azon belül a virilisek között a szabadfoglalkozású értelmiség - túlnyomórészt ügyvédek és gyógyszerészek -, míg a választottak között a közszolgálati ágak képviselete volt túlsúlyban. Az 1880-as évek közepére mind a virilisek, mind a választottak között csökkent mind a szabadfoglalkozásúak, mind a tisztviselők száma, 1909-re viszont erőteljes növekedés tapasztalható a virilis magántisztviselők és a választott közszolgálati tisztviselők között. Míg a helyhatósági választásokon 1872-ben az egyházi személyek, a tanárok és a közigazgatási tisztviselők indulhattak a legnagyobb eséllyel, addig a XX. század első évtizedére helyüket a kiépülő állami hivatalok - azok között is első helyen a MÁV - túlnyomórészt felső vezérkara vette át, miközben az egyházak és különösen a tanárok képviselete erősen lecsökkent, sőt ez utóbbiak 1909-től a virilisek között már nem is fordulnak elő. Emellett emelkedett a gazdasági növekedés eredményeként létrejövő üzemformák bürokratikus apparátusát képviselők száma. Erre az időre teljesen átalakult a magántisztviselői csoport öszszetétele is, amelynek létszáma 1909-re érte el a csúcsot. A gazdatiszteket a virilisek között felváltották a jelentősebb ipari részvénytársaságok és pénzintézetek szakszerűséget képviselő legfelső vezetői, a választottak között pedig a bankpénztárosok és a Gőzmalom-alkalmazottak. A közszolgálati tisztviselők inkább választottként, mint virilisként kerültek a testületbe, míg a szabadfoglalkozású értelmiségen belül fordított az arány. A közgyűlési mandátumokért folytatott versenyfutásban a megválasztott tisztviselők energiája jobbára ki is merült, mert legnagyobb részük a továbbiakban nem hallatta a hangját, mint ahogy a más társadalmi rétegekből kikerült választott képviselők többsége sem. A földbirtoknak Miskolc földművelésre alkalmas szűk határai miatt a városban nem volt túl nagy jelentősége. Az önkormányzati tesA Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1901.