Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

gos városhierarchiában Miskolc a 11. helyre került, megelőzve többek között Debrecent.

653 A másik ma már széles körben elfogadott vizsgálati módszer Beluszky Pál nevéhez fűződik, aki az 1900 körüli történeti városállomány hierarchizálását végezte el. Beluszky a városi funkciókat ellátó 75 kiválasztott intézmény előfordulásának gyakoriságát megvizsgálva képzett rangsort és ennek alapján öt hierarchiaszintet állapított meg. Ha valamely város egy-egy szint mutatóinak több mint háromnegyedével rendelkezett, teljes értékűnek, ha felével, háromnegyedével, akkor részleges központnak nyilvánította a szóban forgó települést. A vizsgálat öt városi szintet állapított meg: regionális központ, fejlett megyeszékhely, megyeszékhely szintű, közép- és kisváros. A felsorolt szempontok figyelembe vételével Miskolc a történeti Magyarország 1900-ban megállapított városi szintű településhierarchiájában a 12 helyre került, mint fejlett megyeszékhely.

654 A Keleti és a Beluszky által vizsgált időszak között 30 év az eltérés, vagyis az 1900. évi adatok már azokat a változásokat is tükrözik, amelyek a kiegyezést követő időszakban végbe mentek. Mindkét vizsgálat során az észak-magyarországi térségben Kassa jelentősen megelőzi Miskolcot. Keleti esetében Debrecen még Miskolc mögé került, de a hitelesebbnek tűnő Beluszky-féle vizsgálatok szerint Debrecen már megelőzi Miskolcot, ami reálisnak is tűnik a városi funkciót ellátó intézményi hálózatot alapul véve. A szempontrendszereket alkalmazó vizsgálati módszerek után egy viszonylag egyszerű elveken nyugvó hierarchizálás eredményét is ismertethetjük, amely a szabad királyi és törvényhatósági jogú városok népességfejlődésének dinamikáját mutatja be 1870-1910 közötti 40 évet figyelembe véve a tényleges és a természetes népszaporulat alapján. 653 KELETI K. 1871. Itt kell megjegyeznem, hogy a Miskolc monográfia III. kötetének záró tanulmányában Faragó Tamás Miskolc Városhierarchiában elfoglalt helyének meghatározásánál KELETI K. és BELUSZKY P. adatait is hasznosította a kötet tartalmának időhatárait átlépve. Úgy érezzük azonban, mivel az említett hierarchizálási adatok e kötet időhatárain belül mozognak, mindenképpen szükséges újbóli említésük. Vö. FARAGÓ T. 2000. 968-974. p. 654 BELUSZKY P. 1990.16-18. p.