Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

jelentőségű volt a gazdasági kulcspozíciók száma mögött. A miskolci társadalmi-gazdasági belső tagozódását alapvetően a gazdasági kulcspozíciók és a vagyoni helyzet mutatójának számított fizetett adó határozta meg. A gazdasági élet csúcsát a kereskedelemből induló, nagytőkéssé váló, majd azok körül is kiemelkedő 3-4 család jelentette, amelyek nemcsak a helyi, de a magyar ipari és pénzvilág felső köreihez is tartoztak. Többségükben zsidó származásúak voltak, akik a politikában közvetlenül nem vettek részt.

647 Az elit második szintjét az a fizetett felső magánhivatalnoki réteg jelentette, amely Miskolcon lévő országos, vagy helyi érdekeltségű részvénytársaságok és pénzintézetek élén álltak. Többnyire evangélikusok voltak, akik nemességüket a századforduló körül szerezték és szívesen vállaltak pozíciókat a város és a vármegye vezetésében is.

648 A városi uralkodó elit legalsó szintje már nagyon heterogén volt. Kereskedők, szabadfoglalkozású értelmiségiek és magántisztviselők képezték azt a mintegy 100 főnyi csoportot, amelynek tagjai magánvállalkozásokkal rendelkeztek, de mellette egy vagy több pénzintézet, részvénytársaság igazgatói tanácsának tagjai is voltak. A politikai hatalomhoz való viszonyuk eltérő volt. Főként a régi nemességből származó értelmiségiek ellenzékiségükkel tűntek ki, míg a jelentős számú zsidót tömörítő csoportosulás az asszimilációra való törekvésével és státuszszimbólumuknak számító építkezéseikkel.

649 A városi polgárság különféle önszerveződési formái, a kulturális, önsegélyező, természetjáró és sportegyesületek többnyire az egyszerű polgári-kereskedő réteg kezdeményezésére jöttek létre „...mert szép számmal vannak kereskedőink, kiknek van érzékük a társadalmi élet iránt, megvan bennük minden előfeltétel arra nézve, hogy egy egészséges társadalom talapzatában alapkövek legyenek...".

650 Azonban a kezdeményezések csak akkor termékenyültek meg, ha sikerült a városi uralkodó elit tagjainak támogatását megnyerni, holott a városvezetésbe bekerült értelmiségen keresztül kellett volna a kultúra és tudomány érdekeinek érvényre jutni. De ez nem így történt. 647 Ezek a következők voltak: Neumann Adolf, Koós Soma, Lichtenstein József és Hercz Zsigmond, majd utána testvére Jenő. Az előbbi három a hitel, az utóbbi az ipar területén. Ok voltak pl. a Magyar Általános Hitelbank és a Kereskedelmi Bank vezetői is. Vö. TÓVÁRI J. 1997. 122. p. 648 Pl. Lichtenstein László, a Radvány, a Schrecker, a Tarnay család alkotta a középburzsoázia felső rétegét. Közülük Lichtenstein László és Tarnay Gyula volt főispán. MV Vö. a jelen kötetben TÓVÁRI J. tanulmányával. 650 Borsodmegyei Lapok 1890. ápr. 11.