Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

MISKOLC FEJLŐDÉSÉNEK JELLEMZŐI A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Összegezés - VERES LÁSZLÓ

tos, kelmefestő stb. - honosodtak meg. 1890 után a kézművesiparban dolgozók száma lassú növekedésnek indult ugyan, de egykori jelentőségét többé már nem tudta visszaszerezni. Az iparosok számaránya 15-17% körül stabilizálódott.

629 A kézművesipar mellett a kis- és középipari vállalkozások virágzása regisztrálható a dualizmus kori Miskolcon. A gyáripari termelést három téglagyár, egy rövid ideig működő bútorgyár, egy szövőgyár, két gépgyár valamint a MÁV Járműjavító Üzem és a Borsod-Miskolci Gőzmalom képviselte. A gyárak döntő része 20-80 munkást foglalkoztatott. A gőzmalom és a Herz-féle Gépgyár munkáslétszáma haladta túl néhány fővel a százat. A város legnagyobb ipari üzeme a Vasúti Járműjavító Műhely volt, amely önmagában annyi munkást foglalkoztatott, mint a többi üzem együttvéve.

630 A hiányos adatok ellenére úgy tűnik, hogy a kézművesiparban és a kis-, közép- és gyáripari jellegű gazdasági egységekben azonos létszámú volt az alkalmazottak száma. Vagyis 1900-1910 között 3500-3500, illetve 42004200 fő, a kereső népesség 30-35%-a dolgozott az iparban.

631 Annak ellenére, hogy 1810-1910 között a kis-, közép- és nagyipari munkások részaránya dinamikusabban növekedett, mint a kézművesiparosoké, a város kézművesipari jellegében nem következett be lényeges változás. Továbbra is a kézművesek látták el bizonyos területeken ipari termékekkel a lakosságot. A miskolci kézművesipar sajátos jellemvonásaként rögzíthető az, hogy a mesterek általában 1-2 segédszemélyzettel dolgoztak, ami nem mondható el más városok iparosairól. Továbbá az sem, hogy oly mértékben képesek lettek volna monopolizálni piackörzetüket, mint ez a miskolci iparosoknál megfigyelhető. Miskolcon kívül Borsodban 56 olyan települést találunk csupán korszakunkban, ahol legalább 20 iparos dolgozott, 13 helyen volt legalább ötven kisiparos és csak hat település volt, ahol a létszámuk meghaladta a százat.

632 A város iparának, de főként kereskedelmének fejlődésében rendkívüli szerepe volt a hitelnyújtást és igénybevételt lehetővé tevő jogi és intézményes alapok megteremtésének és a korszak modern közle629 Ld. erre nézve a kötetben VERES L. tanulmányát. 630 Ld. erre nézve a kötetben CSIFFÁRY G. tanulmányát. »1 Vö. LEHÓCZKY A. 1979.134. p. 632 Miskolcon kívül a legtöbb kisiparos volt Mezőkövesden (364), Mezőcsáton (207), Diósgyőrött (193), Sajószentpéteren (149), Mezőkeresztesen (139) és Ózdon (109). Vö. LEHÓCZKY A. 1979.159. p.