Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Miskolc valamennyi felekezetének voltak olyan képviselői, akik tudományos tevékenységet folytattak. A XIX. század első felében az volt a jellemző, hogy jelesebb személyek temetésén elhangzott búcsúztató és gyászbeszédeket a hozzátartozók, vagy a város megjelentették. Az emlékbeszédek és emlékversek sorából figyelmet érdemel „Zsarnay Lajos szuperintendens emlékezete" című kiadvány, amely számos református lelkész gyász- és emlékbeszédét tartalmazza. Széchenyi István gyászünnepén Kun Bertalan, Tompa Mihály súja felett pedig Lévay József mondott emlékező gondolatokat. A XIX. század végéig gyászimák és temetési énekek is nagy számban kerültek ki a miskolci nyomdákból. Más műfaj volt az egyházi irodalom és költészet, ahol Apostol Pál, Lonovics József vagy Saguna András nevével egyaránt találkozunk.

606 A hittudomány képviselői közül Apostol Pál (Zsarnó, 1787.-Miskolc, 1860.) úgy került be egyháza és a város tudományos élete történetébe, mint az állandóan Miskolcon székelő második református püspök. (Az első Szathmáry Paksi József volt 1820-1848 között.) Apostol Pál Sárospatakon a „hittani és azzal kapcsolatos tudományok" tanára volt, így fiatalkori prédikációi és halotti beszédei is Sárospatakon jelentek meg. Egyházi beszédeinek összessége viszont 1864-ben - már halála után - Miskolcon látott napvilágot. Lonovics József (Miskolc, 1793.-Pest, 1867.) <ortársa volt Apostolnak, élete és tudományos pályája azonban más ivet alkotott. Fiatalon lett az egri érsek titkára, majd az országgyűlésben az egri káptalan követe. A vegyesházasságok ügyében az országgyűlésben elhangzott törvényjavaslatot ő vitte Rómába XVI. Gergely pápa jóváhagyását kérni. Eseményekben dús élete amikor véget ért, három érseki címet viselt, az egyházi hierarchia legfelső csúcsára azonban nem jutott el, nem lett Magyarország prímása. Búcsúztatásakor a tudomány, a szónoklat és az irodalom kiemelkedő képviselőjeként értékelték munkásságát.

607 Művei közül az egyházi bíráskodási jog 1835-ben, a jozefinizmusról való értekezése 1851-ben, Majláth György érdemeinek méltatása pedig 1863-ban jelent meg.

608 Míg a magyar szabadságharchoz való viszonyában Lonovics inkább osztrák párti, addig kortársa Saguna András (Miskolc, 1809.-Nagyszeben, 1881.) szerb párti gondolatokat és érzelmeket képviselt. Sagu606 SZENDREI J. 1911. V. köt. 234-242. p. M7 IPOLYI A. 1868. 608 THURZÓ NAGY L. 1965. VI. köt. 94-112. p.