Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

egy (4 éves) cikluson át a város képviselője volt, országgyűlési hozzászólásai kevésbé ismertek, mint Bizony Ákosé. A „Miskolc bölcsének" nevezett híres jogász és kamarai elnök bár a fővárosban született, s nem is Miskolcon nyugszik, minden gondolatával, cselekedetével a városhoz kötődött (Budapest, 1846-Miskolc/Nyékládháza, 1922). Bizony Ákos Soltész Nagy Kálmánnak, s az őt követő Szentpáli Istvánnak is tanácsadója volt. Kivételesen ő nem írt a helyi lapok hasábjain, annál több írás szólt róla, és politikai gondolkodásáról. Közgyűlési beszédei, fontosabb kérdésekben kifejtett nézetei, emlékbeszédei külön füzetekben, nyomtatásban is megjelentek. Országgyűlési hozzászólásai feltárásra várnak. Ezek szakszerűségét párthívei és ellenfelei is elfogadták, ennek ellenére a felkínált igazságügyi tárcát nem fogadta el, mintahogy elhárította a ház elnökévé történő megválasztása szándékát is.

588 Bár korszakunkhoz illeszkedik, érdemi szakmai tevékenységét a két háború között fejtette ki Putnoki Béla (Miskolc, 1880-Miskolc, 1950). Nevének említése itt példaértékű, hiszen a politikus-jogászokkal szemben ő az oktató-publikáló, jogásznemzedékeket nevelő tudós jogász típusát testesítette meg. Szakmai lapok és folyóiratok szerkesztése kapcsolódik nevéhez az eperjesi jogakadémia Miskolcra települése után. Jogászként történeti kérdéseket is kutatott, így több szakterület képviselői forgatják haszonnal azt a munkáját, amelyben a céhes világ igazságszolgáltatását vizsgálta. A jogakadémia megszűnése komoly törést okozott életében, gondolkodásában.

589 A közgazdaság területén ugyanaz az „osztottság" érzékelhető, mint a jogtudomány, ill. képviselői esetében. Volt, akinek életét az oktatás, a tudományos publikációs tevékenység határozta meg, volt aki úgy lett politikus, hogy közérdekű ismereteit tudományos szinten is megfogalmazta, s természetesen olyannal is találkozunk, aki irodalmi munkásságot nem, de meghatározó életművet hagyott maga után, vagy éppen közgazdászként inkább az irodalom, a művészetek felé orientálódva fejtett ki publikációs tevékenységet. Sásdy-Schack Béla (Miskolc, 1859-Budapest, 1936) a bécsi műegyetem befejezése után Miskolcon, Pozsonyban, majd Budapesten tanított, tankönyvírásban és kereskedelmi, pénzügyi, ipari lexikon-szerkesztésben maradandót alkotott. A német és francia közgazdasági elvek és gyakorlat magyarországi elemzője, szakértője volt. Míg Sásdy a nemzetközi, 588 SUGÁR Gy. 1941. 589 THURZÓ NAGY L. 1965.

1/A. köt. 106. p.