Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Kerékpár Egylet rendszeresen szervezett programokat Miskolcra és környékére, így 1897. január 9-én a téli időjárás ellenére Szikszóra kerekeztek ki Kellner Adolf titkár vezetésével. Az út 50 percet tartott az abaúji kisvárosig.

547 Ugyancsak ebben az évben 64 résztvevővel tartottak versenyt Miskolcon. 1898-ban a városháza nagytermében új szervezetet hoznak létre a kerékpárosok, mely „a kerékpározás terén a haladás és az együvé tartozás zászlaját kitűzi". Kerékpár-forgalmazással a városban ekkor Huska Vilmos cége foglalkozott, akinek fia 1899-ben megnyerte az Egerben meghirdetett 2500 méteres versenyt. A sportág népszerűvé válásával egyre inkább a középosztály szórakozásává vált és megszűnt a korábbi felső rétegekhez fűződő kivételezett viszonya. A természetjárás iránti érdeklődés az 1860-as években élénkült meg Magyarországon. Ennek hatására szervezik meg 1873-ban Tátrafüreden a Magyarországi Kárpát Egyesületet (MKE), mely felkarolta a turisztikai, a néprajzi, az alpinisztikai és a természettudományos kutatásokat egyaránt. A 70-es és 80-as években egyre-másra alakulnak az egyesület vidéki osztályai, így jön létre, a Mátra felfedezésére a Mátra alosztály, 1891-ben az Egri Bükk Osztály, majd a Miskolci Atléta Kör (MAK) kebelén belül 1893-ban a sportegyesület turisztikai szakosztálya. A szakosztály gyakran szervezett társas kirándulásokat a Bükkbe, felvállalva a turista utak kialakítását, menedékházak, kilátók építését, a hegység turisztikai kiépítését. Az egyesület addigi tevékenységétől sok ponton elütő működés megérlelte a turisztikai szakosztály külön válását, ami 1894. május 31-én következett be.

548 Az ekkor 151 taggal megalakuló Borsodi Bükk Egylet egyúttal a Magyar Turista Egylet egyik osztálya is volt. Az egylet a társadalmi élet legnevesebb személyiségeit kérte fel tisztségviselőknek, így 1898-ban az elnöki teendőket b. Vay Elemér főispán, az alelnöki munkát Petró József, míg a titkári feladatokat Kühne Adolf látta el. Még ebben az évben a város polgármestere, Soltész Nagy Kálmán támogatásával megjelent a Bükköt bemutató első kiadvány, a Bükkvidéki Kalauz. Az egyesületnek jelentős érdemei vannak a Bükk és Miskolc idegenforgalmának megindításában, több kilátó - így az avasi és hámori kilátók - felállításában, a turizmus, a természetjárás, s az azzal összefüggő értékmentés felkarolásában. A miskolciak körében népszerű turisztikai egyletnek 1901-ben már 214 tagja volt, ami önmagában is