Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

csolyacsarnok felújításáról, fűtésének kialakításáról. A megindult villamosközlekedés miatt hamar megkedvelték a pályát a miskolciak, amely 1898-ban kivilágítást kapott a vasút gyártelepe részéről. Az egykori társasági élet kellemes színfoltjaként 1897. július 10-én a dobsinai jégbarlangban szerveztek korcsolyaünnepet, melyre szép számmal utaztak Miskolcról is érdeklődők. A Miskolci Sport Egyesület (MSE) 1908-as megalakulását követően abból, mint jogelődből vált ki a Miskolci Korcsolyázó és Teniszező Egyesület dr. Vajda Géza orvos és Radó Sándor MÁV felügyelő irányítása mellett. Az egyesület hosszú időn keresztül meghatározó szerepet töltött be a helyi sportéletben, kiválóan kiépítve a népkertet korcsolya és teniszpályákkal. A népszerű sportágakat a 20-as években az egyesület kebelén belül mintegy 600-700 miskolci űzte.

542 A miskolci sajtó 1894-ben ad hírt az egykor „lawn-tenrűs" néven is emlegetett angol labdajátékról, mely leginkább a felsőbb osztályok szórakozásaként hódított. A sportág megteremtését segítő polgármester, Soltész Nagy Kálmán támogatásával legelőször a népkertben nyitottak teniszpályákat. A középosztály és különösen is annak fiatalabb tagjai által művelt tenisz hamar népszerűvé vált, hiszen a „labdázás" mellett a társadalmi együvé tartozást is segítette. 1896ban már versenyjátékot is tartottak a népkerti pályákon, melyeket követően vacsorára és táncra voltak együtt a játékosok. Az első egyesület, amely a teniszt felvette sportágai közé az 1908-ban alakult Miskolci Sport Egyesület (MSE) volt, illetve ennek utódja a Miskolci Korcsolyázó és Teniszező Egyesület. A Vigadó mellett megépített két pályán kívül hamarosan az evangélikus egyház tulajdonát képező szomszéd területet is sikerült megvásárolni, amit a város által kiutalt terület egészített még ki. Ezzel a népkerti pályák száma tízre emelkedett. A világháború alatti kényszerű szünet után a tenisz klub további bővítéseket vitt véghez, kialakítva a népkertben az ország egyik legszebb sportközpontját. A szabadságharc bukása utáni évtizedek visszavetették a vívóismeretek hazai elterjedését, a csak a század utolsó harmadában találkozhatunk a vívás újbóli megjelenésével Miskolcon. 1896-ban Halácsy Antal okleveles állami tornatanár és vívómester, a lőcsei főreáliskola tanára hirdet vívóiskolát.

543 Az ezt követő évben megszervezik az első versenyt is, melyre amatőrök és profik egyaránt 542 HALMAI B.-LESZIH A. 1929. 367. p. 541 Olimpiai kronológia 39. p.