Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Alfréd francia kapcsolatokat igyekezett ápolni, csakhogy a filmpiacon ekkor már az amerikai produkciók hódítanak, magyar filmesek pedig érdemi alkotásaikkal nincsenek jelen a filmgyártásban. A háború kitörésekor az Apolló „vezérkarából" Sándor Alfréd kivándorol Amerikába, Fazekas Imrét pedig besorozzák katonának, ahonnan (fogságból) csak 1920 nyarán tér haza. Az Uránia magába olvasztja az Apollót, a két mozi Schweitzer Albert és Kertész Zsigmond irányítása alatt működik tovább. Ennek eredményeként kerülnek (kölcsönzéssel) Miskolcra a dán Nordiskgyár, a Deutsche Bioscop és a Meister-gyár filmjei. A háború kezdeti időszakából ismerünk néhány számlalevelet, amelyből a filmkölcsönző cégeket megismerhetjük. így Miskolcra és Diósgyőrbe a Pathé Fréres (Pathéfilms) párizsi cég magyarországi vezérképviseletén, a Léon Gaumont párizsi mozgófénykép és vetítőgépgyár fiókintézetén, a bécsi Projectograph mozgófénykép és gépgyár rt. budapesti képviseletén, a budapesti Express Filmkölcsönző Vállalaton keresztül, a „Metropol" skandinavisk filmgyár magyarországi vezérképviselete közreműködésével, a budapesti Schwerzenberg és Társa vállalat, vagy Dr. Horovitz Ernő budapesti Művészfilm-Kölcsönző Vállalatának közreműködésével kerültek el az új filmek.

473 A korszak mozitörténetét az zárja, hogy a háború végén az Uránia igazgatója Veres József volt, aki 1920-ban meghalt. Az Apolló igazgatója pedig Kertész Zsigmond, aki 1920-ban gyilkosság áldozata lett.

474 Ezt követően új fejezet kezdődik a miskolci mozik építészettörténetében és szakma-történetében is. Az építészetet jellemzi az a tervpályázat, amely 1922-ben készült, s közülük három díjazott mű is úgy foglalkozik a Búza-tér beépítésével, hogy a vásárcsarnok mellett meghatározó építészeti objektum a „mozgó-színház" terve.

475 A tervekből nem lett valóság. De nem lett valóság abból az elképzelésből sem, amely a régi Uránia mozi telkén kívánt egy új, kétszer 21 sorban 474 személy leültetésére alkalmas mozit készítem 1924-ben. Ehelyett 1925-ben megépült Árva Pál tervei alapján a másik Uránia filmszínház, a Rákóczi u. 3. sz. alatt. Más a 20-as évek időszaka szakmatörténeti szempontból is, hiszen a Trianon utáni időszak filmkészítése alapvetően különbözik a háború előtti, vagy alatti filmgyártás hangulatától, érzelemvilágától, mondanivalójától. 473 KOVÁTS GY. 2002. 110-112. p. 474 KÁRPÁTI B. Észak-Magyarország, 1987. november 20. 475 DOBROSSY I. 2002.161-165. p.