Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

rekesztettség sorsmetaforájává teszi.

408 Érthető tehát hogy egy 1909. november 22-én Szendrei Jánoshoz írott levelében rövid indoklással („Életrajzom és működésem semmi tekintetben nem tartozik Miskolchoz, ahol átmenetileg, rövid ideig és mindennemű társadalmi, vagy nyilvános szereplés nélkül éltem.") utasítja el, hogy életrajzi adatokat küldjön a készülő Miskolc-monográfia számára.

409 A várossal való közösség megtagadásának ez a demonstratív gesztusa már csak azért is különös figyelmet érdemel, mert ismereteink szerint az írónő egyáltalán nem „rövid ideig" és nem „mindennemű társadalmi, vagy nyilvános szereplés nélkül" élt Miskolcon.

410 Már gyermekkorában viszonylag sokat vendégeskedett nagyapja, Kaffka Ignác kúriai bíró Zárda utcai házában. 1899 szeptemberétől a szatmári zárdában ösztöndíjasként eltöltött évek taníttatási költségeit igyekezett megszolgálni (bentlakó tanítónőként) az irgalmasrendi apácák miskolci intézetében. 1902 szeptemberében ismét Miskolcra került, és 1907 nyaráig tanított a „Miskolci Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskolában". A kortársak visszaemlékezései arról tanúskodnak, hogy Kaffka nem szigetelődött el teljesen a miskolci (irodalmi) közélettől, sőt a közszereplésekre irányuló felkéréseket sem mindig utasította vissza. Néhány versét nemcsak megjelentette (többnyire másodközlésben) a helyi sajtóban, hanem fel is olvasta a helyi közművelődési egyesület irodalmi matinéin. Több költeménye megjelent a Heten vagyunk (1909) című miskolci antológiában is. Sokat elárul a konzervatív miskolci közízlésről, hogy a Miskolci Hírlapban a kötet bírálatára vállalkozó Leszih Andor a meglehetősen egyenetlen színvonalú versgyűjteménynek éppen a legújszerűbb verseiről mond lesújtó ítéletet: „Kaffka Margit versei bátran kimaradhattak volna a könyvből, inkább a régieket olvasnánk szívesebben ezek helyett. Csodálom erejét, tehetségét, megérzem művészetét, de kár, hogy ennyire modernek e versek."

411 Sassy Csaba miskolci költőhírlapíró pedig arra emlékezik vissza, hogy „Margit asszony" (aki 1905-ben kötött házasságot Fröhlich Brúnó erdőmérnökkel) „valósá408 GELLÉRT 0.1958. 56. p. 409 A levelet idézi: ZIRCZ P. 1964. 46. p. 410 Ehhez lásd Csorba Zoltán Kaffka Margit életének és művészetének miskolci kapcsolatai című tanulmányát {= CSORBA Z. 1994). Lásd még: ZIRCZ P. 1964. ROLLA M. 1980. 5586 és 123-160. p.; PORKOLÁB T. 1997.147-150. p. 411 E reprezentatív helyi antológiában olvasható szövegek közül - a Kaffka-versek mellett főként Reichardt Piroska és Miskolczi Sünön János költeményei érdemelnek figyelmet.