Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

zsebkönyvet Ballá Károly ajánlása vezeti be, majd a társulat tagjainak felvonulását a színielőadások éves rendje követi. A 28 nyomtatott oldalas, A/5-ös formátumú kiadvány közel fele terjedelemben „példabeszéd" a színészet jelentőségéről, a magyar nyelv terjesztése érdekében vállalt missziójáról. Az igazgató és a társulata belépni kívánó újonc közötti beszélgetés Bottos József írói ambícióit dicséri.

322 1859-ben ismét színházi súgó, Martén Frigyes vállalkozott egy „Új évi emlény" szerkesztésére. A 32 oldalas A/5-ös nyomtatvány Tóth Lajosnál, Rácz Ádám nyomdájában készült Miskolcon. A színtársulat igazgatója Latabár Endre és 17 férfi, 14 nő és 2 gyermek színésze van. 17 fő a „segédszemélyzet", s műsoraikat, előadásaikat egy 17 fős „népzene-társulat" egészítette ki. Az „Élmény" nem más, mint „Az ajtó tárva, vagy zárva legyen" című egy felvonásos francia darab szövegkönyve, amelyben a színhely Párizs, az esemény pedig egy gróf és egy márkiné között zajló beszélgetés.

323 „A miskolci nemzeti színház naplója" 1858-1860 között három évfolyamot élt meg. Deuts Dávid gyors-nyomdájában készült mindegyik, az első kettőnek Martén Frigyes, az 1860. évinek Harmath Sándor másodsúgó a kiadója. Ezen már fel van tüntetve, hogy III. évfolyam, s szerkesztője Bényei István. A társulat igazgatója Latabár Endre, aki bevezetőjében számot ad a színházi évadról, s a miskolci színház 1857. évi megnyitásáról. (Ennek tartalma már sokkal inkább színliáz-, mint sajtótörténet.) 1857 szeptembere és 1858 márciusa között „telelt" a társulat Miskolcon, a „Napló" így valójában az előadások időrendbe szedett felsorolása. A szerkesztő búcsúzása is inkább színliáztörténet: „Elmondhatni bátran, hogy idővel Miskolc lesz az egyedüli város Magyar honban, mely a fő város után állandó színészetet leend képes kitartani."

324 A Napló második évfolyamát szép tipográfia jellemzi, s még egy különös, de fontos megnyilvánulás: a 16 lapos füzet utolsó oldalán feltüntetik a sajtóhibákat. A lap tartalma változatlan: beszámoló a társulat 1858 áprilisa és 1859 márciusa közötti munkájáról. A színtársulat tagjai között nem találjuk az egyetlen szerzőt (Takács néven írt alá), aki a magyar színészet akkori helyzetéről értekezett.

325 A „Napló" harmadik évfolyamát Bényei István szerkesztette, aki tagja volt a színtársulatnak. (A társulati igazgató 322 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701. 9. doboz. 323 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701. 9. doboz. 124 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701. 9. doboz. 323 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. 701. 9. doboz.