Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

tartásával művészibben előadni már valóban lehetetlen."

276 A város babérkoszorúval köszöntötte Reményi Edét, azt kérve hogy ide való kötődését soha ne felejtse el. (Reményi Ede Miskolcon született 1828ban és New Yorkban halt meg 1898-ban, születésének századik évfordulójára a Lévay József Közművelődési Egyesület kiadványa a Miskolci Szemle három összevont havi számmal emlékezett.)

277 1863-ban tudatos vezércikként olvashatjuk a következő, a XIX. század utolsó harmadának miskolci sajtóját előkészítő gondolatot: „Hazánkban a középponti lapok ... országos érdekben működvén, a vidéki érdekek megvitatására a megyei és városi közlönyök nélkülözhetetlenek... egy vidéki értelmi fejlettségének mértéke lapjának állása, egy vidéki lap létezése már csak azért is, hogy az értelmi fejlődés minél tágabb tért nyerjen, s elhasson a nép minden rétegében, múlhatatlanul szükséges."

278 A provizórium után, s a kiegyezés előtt Miskolcon 1866-ban nyílt meg a lehetősége annak, hogy az alkotmányos remények közepette megszülethessen - régi igényt kielégítendő - egy „értekező hetilap". Rácz Ádám, akinek a nyomdájában megjelentek a „tudakozók", átvéve Falkensteintől a vállalkozást, új lap megjelentetéséhez még 1866 decemberében új mutatványszámot ajánlott a miskolciak figyelmébe. Ez lett a Borsod című hetilap, amely alcímében megtartotta a Miskolci Értesítő pontosító megnevezést is. Ez a heti egy alkalommal megjelenő, középnagyságú újság négy oldalon látott napvilágot. Az első, teljes értékűnek nevezhető hetilap szerkesztői célként jelölte meg, hogy „mindazoknak, kik hivatva érzik magukat a megyei közélet, gazdaság, ipar és kereskedelem érdekében síkra szállni ... szóval az közjóra hatni", az mondja el véleményét, gondolatait a lap hasábján.

279 Az 1867 után megjelent heti-(később napi) lapok, amelyek fejcímükben feltüntették, hogy politikai, társadalmi nyomdatermékek, két nagy politikai irányzathoz (konkrét esetekben pártokhoz) csatlakoztak. A kiadó, a felelős szerkesztő, néha más tényező hatására, vagy a lap elnevezése változik meg, vagy a lap politikai alapállása, „arculata" idomul; s természetesen ennek megfelelően változnak a szerkesztőségekben a munkatársak is. így a szabadelvű politika és 2"

h Vö. BERECZ J. 1991. 54-55. p. 277 BANK S. 1928.1-3. p., REMÉNYI F. 1928. 3-17. p., SOMSICH A. 1928. 22-25. p. 278 M.T.I.É. 1863. augusztus 4. sz. 279 M.T.I.É. 1866. december 21. sz.