Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

kormánybiztossá történt kinevezésétől (1848. december 13.) itt jelentek meg rendeletei, intézkedései, felhívásai.

267 Az 1842-1848 közötti időszakban a Miskolczi Értesítőnek 316 lapszáma jelent meg, s ebből a különböző közgyűjtemények 257 számot őriznek. Németh Györgyi a lapot, mint történeti forrást elemezte, s megállapította, hogy jellegének megfelelően elsősorban a gazdaságra vonatkozó információkat, hirdetéseket közölt, s csak az utolsó lapszámokban szorultak ezek háttérbe a szabadságharc térségünket is érintő hadműveleteinek hatására. „Az újság szerkesztői a kereskedelemre helyezték a legnagyobb hangsúlyt, a kereskedők hirdetései mellett figyelemmel kísérték a miskolci országos vásárokat, s csaknem minden számban ismertették a legfontosabb helyi piaci árakat. A gazdasági hirdetések negyede-ötöde az iparra vonatkozott, de megjelentek a mezőgazdasággal, a közlekedéssel, a biztosításüggyel és a hitelezéssel kapcsolatos hirdetések is. Bőséggel van anyag a műhelyek, gyárak, üzletek, piacok városon belüli elhelyezkedéséről, a bérbeadandó és eladó házak leírásáról, a várost elpusztító tűzvész következményeiről, valamint a hitelrontás eseteiről. Mindezek a gazdaság- és a társadalomtörténet számára kiaknázható források, míg az egyéb hirdetések az oktatás, az iskolák, a művelődés, a színház, a sajtó, a reklám, a mentalitás, az egészségügy, a mindennapi élet, az urbanizáció, a városi közigazgatás, a politika és a különféle települések történetének a kutatásában hasznosíthatók.

268 1849-1851 között - összefüggésben a szabadságharc bukása utáni politikai közhangulattal és a helyi társadalmi közélettel - nem volt senki, aki vállalta volna egy „tudakozó intézeti lap" megjelentetését, finanszírozását, ennek politikai következményeit. 1852-1861 között a megszakadt hagyományt folytatva - új kísérlet történt helyi érdekű hirdetések, árverési közlemények, terményértékesítéssel, piaccal, vásárral kapcsolatos hírek megjelentetésére. A laptulajdonos egyben szerkesztő neve Balajthy József volt, aki heti rendszerességgel nyomatta a lapot, de nem tudjuk pontos indokát annak, hogy miért Debrecenben, majd Sárospatakon. A gyakori címváltoztatás egyben a tartalom változására is utal. A tudakozó intézettel való kapcsolat többnyire megmarad, de először „Megyei Közlöny", majd „Egyesített Megyei Közlöny" lesz. Később a címben is megjelenik, hogy cselédszállásoló és foglalkoztató „szolgáltatása" is van az intézetnek. Abból