Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

gye egyesített címere díszítette volna, alatta domborműves felirat: „A közművelődésnek". A múzeum anyagának gyarapítása - Szendrei elképzelése szerint kiterjedt az egyházak használaton kívüli műtárgyaira, valamint a családi tulajdonban lévő műkincsekre is úgy, hogy azok „letét"-ként kerültek volna a közgyűjteménybe, de tulajdonosaik (akár intézményről, akár magánszemélyről lenne is szó) azok felett továbbra is korlátlanul rendelkezhettek volna. (Múzeumi számbavételük, tárolásuk, kiállításokon történő bemutatásuk elsődlegesen művelődéstörténeti jelentőséggel bírt volna.) Az őrzemény, vagy letét fogalma azóta is ismerős és használatos a magyar muzeológiában. Szendrei Jánosnak tehát a miskolci múzeum szakmai rendszerének megfogalmazását, megtervezését köszönhetjük.

256 1899 március-április között megtörténtek az előkészületek, s ennek eredményeként megszűnt a korábbi „Miskolczi Közművelődési Egylet", az új egylet előbb „Borsod-miskolczi kultúr- és múzeum-egylet" címen készítette el alapszabály-tervezetét, majd végleges neve „Borsod-miskolczi közművelődési és múzeum-egylet" lett. Az első elnökség névsora is mutatja, hogy a közművelődés és múzeum ügyének felkarolása a város számára éppolyan fontos volt, mint a vármegye számára. Elnökei így a megyei alispán, Tarnay Gyula és a város polgármestere, Soltész Nagy Kálmán lettek. A főtitkár szerepét Balogh Bertalan töltötte be, míg a választmányi tagok között olvashatjuk Lévay József, Kaffka Ignác (az írónő édesapja), Tóth Pál, Gálffy Ignác, Petró József és Zelenka Pál püspök nevét is 257 Az egyesület működésének néhány éve alatt kiderült, hogy más anyagi feltételeket kíván és más elképzeléseket is akar megvalósítani a közművelődési és a múzeumi „szakosztály"-a. 1902-ben nyilvánvalóvá vált a szakítás, amelynek komoly személyi konfliktusai és a sajtó hasábjain nyilvánosságra került perlekedései is voltak. A közművelődési szakterületet, amely magában foglalta az iskolán kívüli népművelést, a munkásgimnázium működtetésének koncepcióját, a képzőművészeti tárlatok és irodalmi rendezvények rendszeressé tételét, de a zeneművészet szövetségbe szervezésének munkálatait is, elsősorban az egyesület főtitkára, Balogh Bertalan fogta össze. O 1894-1899 között a közművelődési egyesület szervezésében és munkájában vállalt irányító szerepet. A múzeumi szakterülettel való bő256 Borsod Megyei Lapok 1899. január 27. 257 Szabadság, 1899. április 5.