Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

érdekében kéri a 8 évfolyamos főgimnáziummá fejlesztést és az ahhoz szükséges új épületet. A probléma megoldásának szándéka azonban csak 1906-tól vett kedvező fordulatot. Ekkor a megye és a város képviselői is kinyilvánították készségüket az új, 8 évfolyamos főgimnázium és épületének emelése kérdésében. 1907. január 21-én érkezett meg a minisztérium beleegyezése, mindkét kérdésben pozitív döntés született. Az 1907-1908. tanévben megindult a gimnázium V. évfolyama, ami azt jelentette, hogy az 1910-1911-es tanévben elsőként érettségizhettek diákok a kir. kath. főgimnáziumban. Az építés is ennyi időt vett igénybe. Miután a város 60, a megye 30 ezer koronát szavazott meg támogatásként, 1908-ban rendezték a telek ügyét, a budapesti Orczy Gyulát megbízták a tervek elkészítésével. 1910ben történt meg az árlejtés, melyet 650 000 K-ért helyi építész nyert el. A régi épület lebontása után 1911 szeptemberében végre itt kezdődhetett a tanítás. 16 különböző méretű tanterem, ötszobás igazgatói lakás, szertárak, könyvtár, tanári szoba, szaktantermek (stb.) szolgálták a tanulók és tanáraik kényelmét. Megszületett Miskolc legmodernebb iskolája. A gimnázium keresettsége még inkább megnőtt, 1918-ban 749 tanulójával az elemiket kivéve a város legnagyobb (középfokú) intézménye lett. A tanári kar számos kitűnő tagja közül Bajay Armandról emlékezünk itt idézve az utolsó békeévi értesítőből: ... „Bajay Armand dr. oki. rendes tanár ... Főgimn. hitszónok, minoritarendi áldozó pap, a minorita rendház főnöke ... a városi törvényhatósági bizottság tagja; a magyar pedagógiai társaság kültagja; a borsodmiskolczi közművelődési és múzeumegyesület, és gimnáziumi segélyező egyesület választmányi tagja; az orsz. kath. tanáregyesület és a miskolczi kath. kör választmányi tagja; az internátus igazgatója..." És emellett heti 16 órában hittanra okította tanítványait.

203 A Miskolci Kir. Kath. Főgimnázium, munkája nyomán hamarosan országos elismertséget vívott ki. Miskolc városa pedig, immár 2 főgimnáziumával, majd az 1917-ben ide telepített főreál-iskolájával felzárkózhatott a rangos középiskolákkal büszkélkedő magyar városok sorába. Magyar Királyi Állami Főreáliskola (1917 - később Hunfalvy Diósgyőri Gimnázium).

204 Az 1883. évi XXX. tc. a középiskolák két típusát különböztette meg: a gimnáziumot és a reáliskolát. Mindkét in-