Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

donba vételét. Ez a tanév még átmeneti volt, hiszen fel kellett építeni a megígért 2 új iskolát. Közben a város közjogi állapotában is komoly változás állott be, Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város lett. 1908-ban 54 500 koronáért két telket vásároltak a Kun József u. 7., valamint a Szent István u. 13-17. sz. alatt. Megalakult az állami iskolák gondnoksága, szétosztották a volt községi iskolák tanítóit, Mózes Imrét és Szegő Istvánt bízva meg azok irányításával. (1909-től a Szent István úti új iskola igazgatója Bilkey Zékány Tivadar lett.)

173 A 2 új épület végül 1909-re készült el az eredeti tervtől eltérően 12-12 tanteremmel, igazgatói lakással együtt. Az építési összeg 372 ezer korona volt, a bútorzat további 15 ezer. Az I. körzet (Kun József u.) 1909. szeptember l-jén 1001 tanulót írt be, a II. körzet (Szent István u.) 979 gyermeket fogadott. Már csupán jelképes volt az 1910. március 10-i hivatalos átadás, átvétel, melyet a minisztérium képviselőjének jelenlétében bonyolítottak le.

174 Sajnálatos tény, hogy egészen 1913-ig még számos kényszermegoldást kellett alkalmazni, mert a korszerű épületekben folyó színvonalas oktatás nagy vonzerőt jelentett a szülők körében. Továbbra is problémák adódtak a beíratások körül, a sajtó pedig ezt minden alkalommal nyilvánosságra is hozta.

175 Mindezek miatt 1912-ben a február 22-i ülésen a közgyűlésben újabb határozat született, mely szerint „Városi tanács előterjesztése folytán elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy a nagymérvű iskolahiányra való tekintettel egy harmadik állami elemi iskolát épít..."

176 Költségvetés, építési terv készült, előterjesztést tettek a minisztériumba, de az ügy a háború miatt lekerült a napirendről. így kényszerintézkedésekkel oldották meg a gondokat. A háború alaposan megzavarta az immár megnyugtatóan rendezett körülményeket, annyit viszont leszögezhetünk, hogy a városban mindvégig működtek a népiskolák. Ennek bizonyítéka a polgármester 1917. évi jelentése, mely szerint 2676 fő állami iskolákba, 1170 (kat.), 506 (réf.), 1092 (izr.) tanuló pedig egyházi iskolákba járt.

177 A társult települések 1868. évi állapotát bemutató táblázat szerint az iskolák nagy része legalább 30 éves volt, felújítás mindössze 3 történt. Ennek következtében az „Eötvös törvény" előírásainak (80 m B.-A.-Z. m. Lt. 1902/a. 71/1907, 87/1907,140/1907,167/1907. 174 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 51/1910, 99/1912. 175 Miskolczi Napló, 1909. szeptember 19., 1911. június 14. és 1911. szeptember 3. i» B.-A.-Z. m. Lt. IV/1902/a. 51/1910., 99/1912. 177 B.-A.-Z. m, Lt. IV./1902/a. 301 /1917.