Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

jóvá a miskolci hitközség alapszabályait.

122 A köztes idő alatt azonban újfent megbomlott a helyi zsidóság szervezeti egysége... A deklarált ortodoxia önmagában nem jelenthetett garanciát a Sulchán Aruch diktálta életvitel kizárólagos érvényesülésére és valószínűtlen, hogy a polgári mentalitású zsidó elit az újraegyesülés hatására, 1875. április 26-tól az előírás szerinti hajnali ébredéssel és a „

Maude Ani" imával indította volna hétköznapi rutinját. A szekularizáció folyamatától elzárkózó izraelita csoportok továbbra is törekedtek hagyománycentrikus különállásuk demonstrálására. A relisek, a megzikék és talán a legismertebb haszidok a zsinagógán kívül, külön gyülekezve gyakorolták intenzívebb lelki életüket, ugyanakkor jogilag és szervezetileg nem kívántak függetlenedni, megmaradtak a „Miskolczi Orthodox Izraelita Hitközség" keblében. A szefárdok viszont megjelenésüktől az intézményes elkülönülésre törekedtek. Stiller Bernát és Goldberger Manó már 1876 decemberében nyilatkozott az ún. szefárd közösség működéséről és az alispánnak jelezték, hogy az általuk képviselt izraeliták az újraegyesült anyahitközségtől független anyakönyvvezetési és húsvágatási jogra tartanak igényt.

123 A szervezők az első skizma idején vezető szerepet töltöttek be a konzervatív elem különválásában, a szefárdok hitközségi elnöke, Stiller Bernát korábban a Thorasz Cheszed Chewra hangadói közé tartozott, a jegyző, Goldberger Manó pedig Winternitz Lipót utódja volt az 1875-ig a törzshitközségtől elválva működött ortodoxok jegyzőségében. A szefárd helytelenítette, hogy a Kazinczy utcában a templom épületében és nem a szabad ég alatt esketnek, túlságosan világiasnak tartotta a csak névleg ortodoxnak vélt törzshitközség általános szellemiségét. Hangsúlyozva a különbséget, alapszabálya kimondta, hogy a szfárdisok közé „csak oly tagok vétetnek fel, kik a Szombat és ünnepnapokat meg nem szentségtelenítik".

124 Autonómiáját egy évtizednél alig tovább, 1877-től 1888-ig tudta megtartani az „Orth. Zsidó Szefárd Aut. Hitközség." Kisebbségként a helyi zsidó társadalom legszegényebb családjait szervezte: 1880-ban az ortodox hitközségnek gyárosokat, bankárokat, nagykereskedőket felvonultatva 4900 adófizetője volt, a szefárdnak ehhez képest 382

125 122 A Miskolczi Orthod. Izraelita Hitközség a budapesti izr. orsz. közvetítő bizottság 1878. évi július hó l-jén 2386. sz. a. kelt záradékával jóváhagyott alapszabályai. 1881.1. p. 121 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 45/1877. 124 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 1069/1883. 125 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 99/1880.