Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

csátkozott, e miatt állomásomhoz kapcsolt hatalmamnál fogva a Miskolczi Héber Község Elöljáróságát kinevezem/'

99 Más alkalommal a főbírót figyelmeztette, „megtörténhetne, hogy a Miskolczon divatozó makatskodás annyira felhágna, miszerint a választásnál a zsidóság egy része bé nem folyna, vagy más módon azt akadályozná, azon esetben Tekintetes Uraságod egyedül a kijelentésből a választást czélba venni, és attól el nem térni, hanem a választást feloszlatni szoros kötelességének"

100 tartsa. Jellemző példaként idézhetjük az 1864. május 30-án lezajlott választás részleteit. Máriássy Ádám főispáni helytartó 3-3 egyént jelölt az első, másod és harmad elöljáró, a pénztárnoki, valamint az első, másod és harmad gondnoki tisztségre. Utasításait a nevekkel együtt közölte László József főbíróval és rábízta egyúttal a procedúra lebonyolítását. Május 30-án hangzavar és méltatlankodás közepette voksoltak a jelöltek közül választani hajlandó izraeliták. Máriássy Ádám - miután megerősítette a szavazási eredményeket - sajátosan reagált a főbírói jelentésben vázolt körülményekre: „tapasztaltatott, hogy többnyire azon egyének melyek a községi terhekhez semmivel vagy igen csekély áldozattal járulnak, tilalmas lármázással és csoportozással az előkelő higgadt izraelita községi tagokat törvényes befolyásokból kiszorítani, illetőleg akadályozni merészelték, annak jövendőbeli meggátlása czéljából ezennel rendelem, (hogy a)...megerősített Községi Elöljáróság a hozzá csatolt 24 képviselőkkel minden községi dolgokat kivétel nélkül tárgyalhassa és hatályosan elhatározhassa."

101 Megállapítható, hogy minél hevesebb ellenérzés mellett sikerült megválasztatni az elöljáróságot, azt annál nagyobb hatalommal ruházta fel Borsod megye főispáni helytartója. A kinevezés és a „választás" hasonló eredményeket hozott és úgy tűnt, a helyi hatóság kegyein kívül rekedtek véleménye még jó ideig nem érvényesülhet a hitközség irányításában. A templom építése másféle, vallási tárgyú konfliktussal fokozta a miskolci zsidóság modern problémáinak egyébként is megosztó hatásait. A héber felvilágosodás nyomait (tóraolvasó emelvény - bírna a belső tér centruma helyett a keleti fal előtt; beépített orgona a frigyszekrény felett) tükröző építési tervet elfogadta a hitközség közgyűlése és a helytartótanácsi engedéllyel, megindulhattak a munkálatok.