Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
de az I. világháború ezt megakadályozta, pedig a gyűjtést is elindították. 71 A kiegyezés utam évtizedek, a liberalizmus kora az egyházak életében is, de az ország építésében is sok pozitív eredményt hozott. Már maga az a tény, hogy az összmonarchia gazdaságilag fellendült, városok, gyár- és ipartelepek épültek, a lakosságnak jobb életkörülményeket biztosítottak. Bár a szellemi, világnézeti gondolkodásban érvényesülő racionalizmus, a teológiában a teológiai liberalizmus, pozitivizmus jelei is kimutathatók, a papok prédikációjában egy nagy ország dicsfénye sokszor szólamos, pátoszos szónoki beszéd érvényesült, mégis a különböző egyházi közösségekben a lelki összeforrottság volt tapasztalható. Risz Pál szuperintendens lelkész elhunyta után az örökébe lépett Zelenka Pálnak jutott az a feladat, hogy tovább vigye az egyház ügyét. Az istentiszteletek látogatottak voltak, minden vasárnap, sátoros ünnepeken mindkét napon, az év első napján, nagypénteken, áldozó csütörtökön nagy istentiszteleteket tartottak, az úrvacsorát a sátoros ünnepek mindkét napján kiszolgáltatták. Ugyanígy Szent Háromság vasárnapján, nagypénteken, a konfirmációkon, külön volt német, szlovák nyelvű istentisztelet, de egyre gyakoribbak voltak azok az alkalmak, amikor a német és szlovák nyelvű hívek is a magyar nyelvű istentiszteleteket látogatták. A hívek részéről indult meg a kezdeményezés arra, hogy csak magyar nyelvű istentiszteletek legyenek. Ennek eredményeként 1873-tól megszűntek a német és szlovák nyelvű prédikációk, magyar nyelvűvé vált az egész gyülekezet. Jókai Mór Az új földesúr című regénye jut eszünkbe, amikor még a korábban ellenséges idegenek is magyarrá lettek. Az ország egy nagy olvasztó kohó volt, s még nem zavarták meg a szlovák, román agitációk, a nemzetiségek autonóm törekvései. Az 1868-as Eötvös-féle népoktatási törvény szabadon biztosított iskolafenntartást a gyülekezeteknek. Van arról kimutatásunk, hogy nemzetiségi vidékeken - bár voltak magyarok is -, kizárólag csak nemzetiségi iskolák voltak. A liberális kormányzat nem egyszer kormányfőtanácsosi címmel fűzte magához ezeket a tehetős embereket, amire Miskolcon is volt példa. Az évkönyvek itt-ott közlik Zelenka Pál néhány prédikációját, melyek ugyan nem voltak tele szólamokkal, csillogó szóképekkel, de mindig az ige hirdetése állott a beszédek központjába. Bár a szuper71 BALÁZS J. 1998.161. p.
