Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

a régi énekes könyveket összeszedték és vidéki gyülekezetek tagjainak osztották szét. A vasgyár új üzemekkel való bővülése is hozzájárult ahhoz, hogy a város, különösen a külső kerület evangélikus lakosságának lélekszáma megnőtt. Az evangélikusoknál az istentisztelet három nyelven folyt: magyarul, németül és szlovákul. Az elemi követelmény volt, hogy a lelkész mindhárom nyelven prédikáljon. Új tantermek is épültek mind a fiú, mind a leányiskola számára. A parókia és az utca - Nagy-Hunyad utca - között deszkapalánk volt, az is korhadóban, úgyhogy az egyházközség ennek lebontását kőből épített kerítést csináltatott, díszes vasrácsos kapuval. Tanítói lakásokat létesítettek, 1877-ben kezdték meg az új emeletes lelkészlakás építését, az építés ideje alatt a lelkész egyik hívénél kapott szállást családjával együtt. 1877-ben történt, hogy a két protestáns egyház püspökei Miskolcon gyűltek össze. A reformátusoknál már Kun Bertalan volt a püspök. A város számára nagy megtiszteltetés volt, hogy itt láthatta az ország összes protestáns főpapját. Ebben az évben foglalkoztak a temető ügyével is. Őrházat építettek. A város ötholdnyi területet adományozott az egyháznak a Mindszenti katolikus temető mellett, ahol temetőőri lakást épített az egyház. Négy tanítója számára új tanítói lakást létesített. A temető közepén épült az a ház, amelyben a város evangélikus szegényeinek adtak szállást. Ma is fennáll az egyházközség tanácstermében az a könyvtár, amely az árvái Teöreök Sándor adományozta könyvekből kezdte meg működését. Máday Károly emlékére pedig alapítványt hoztak létre, s ezt növelték az évenként megjelenő évkönyvek bevételeiből.

62 Ezek az évkönyvek hiányosan ugyan, de megtalálhatók az egyház könyvtárában. Nem nagy terjedelműek, kevés szöveges tájékoztatással, inkább az egyházközség gazdasági adataival. Az adófizetők neve és befizetett összege szerepel benne, úgyhogy ezekből tájékozódhatunk az egyház tényleges állapotáról. Ehhez aztán demográfiai adatok, születések, keresztelések, házasulások és temetések adatai jönnek.

63 A presbitériumi jegyzőkönyv beszámol arról, hogy a díszes parókia megépítése mellett az egyház elemi iskoláiban is eredményes 62 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 371. p. 63 Ezeknek az évkönyveknek az adatait Zelenka Pál felhasználta könyvében, amelyben a miskolci evangélikusok évszázados történetének állított emléket. ZELENKA P. 1883. 35-256. p.