Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Megszüntette a különbséget az állami és nem állami középiskolák között. Ennek értelmében, az 1884 márciusában (17-24 napjain) tartott Egyetemes Református Konvent elrendelte új középiskolai szabályzat kidolgozását. Természetesen minden új tanterv és iskolai változtatás anyagi vonzatokkal járt, aminek biztosítása az egyházakat megint próbára tette. A miskolci iskola nem rendelkezett önálló ingatlanokkal a tanári lakásokon kívül, sem földbirtokokkal, mint a sárospataki, vagy a debreceni. Ami pénze volt, az kötvényekben, részvényekben és más betétekben feküdt, ezek kamatai pedig kevésnek bizonyultak az új feladatok ellátásához. Ekkor merült fel először az államsegély kérdése. Az egyházban, amely az iskola fenntartója volt, ádáz harc alakult ki az államsegélyt támogatók és ellenzők között. Minthogy az államsegély több beleszólást biztosít az államnak az iskolai ügyekben. Mindez 1885-ben a Sajószentpéteren tartott, szeptember 22-23-iki egyházkerületi közgyűlésen kulminált, ahol olyan hangok is voltak, hogy az egyház inkább lemond az iskoláról, mintsem engedje az állam beleszólását ügyeibe, autonómiájába.

17 Ez a vita csaknem 10 évig tartott, míg végül is el kellett fogadni az államsegélyt, mert másképp az egyház képtelen volt fenntartani iskoláját. Az államsegély elnyerésének a feltétele az állammal kötött szerződés volt, amiben előírták a hiányzó tanári állások betöltésének megszervezését, a tantárgyfelosztás, a szakrendszer bevezetését. így az iskola vonzotta a más vallású tanulókat is. Az evangélikus algimnázium megszűnésével annak tanulói is nagyobbára ide iratkoztak be. Az 1890-ben kiadott XXX. tc. felmentette a görög nyelv tanulása alól azokat a tanulókat, akik nem teológián folytatták tovább tanulmányaikat. Kivette görög nyelv tanítását a rendes tantárgyak közül és „görög pótló" néven szerepelt a továbbiakban. Megszüntették a szeniori állást, megszűnt a szegény sorsú tanulók temetési szolgálata is. Ezek alatt az évtizedek alatt a leányiskola is sokat fejlődött. Az 1872-ben Debrecenbe távozott Dóczy Gedeon helyét Tóth Pál töltötte be. Az iskola a Palóczy utcai épület telkét az ő idején kapta, ahol tantermeket építettek. (A későbbiekben az iskola Tóth Pál Leányiskola néven szerepelt egészen az államosításig.) Az ő nevéhez fűződik az udvari emeletes épület kialakítása, tantermek kialakítása, felszerelése. Benépesülése is csakhamar bekövetkezett, úgyhogy több tanári állást kellett szervezni.

18 17 Ejkv. 1885. XVII. köt. 4. p. 18 DOBROSSY 1.1994.184-185. p.