Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Az akkori Forgó-híd (mai Kazinczy-Szemere-Széchenyi utcák találkozása) a város egyik legforgalmasabb, a közeli takarékintézetek és bankok miatt pedig talán a legértékesebb üzleti része volt Miskolcnak. Ezért történt, hogy egy itt megnyitni szándékozott újabb patika élénk ellenkezést, visszhangot váltott ki. A város hetedik gyógyszertárát szerette volna Csemiczky Frigyes működtetni. Azzal az indokkal utasították el, hogy minden 10 000 fő után indokolt egy patika megnyitása, s így Miskolcnak ilyen intézményre legalább egy évtizedig nem lesz szüksége.

375 „Arany Oroszlán" (Széchenyi u. 111. sz. és Széchenyi u. 74.) Az 1811-ben alapított gyógyszertár első vezetője Kuntsch Márton volt. Ez év június 14-én mutatta be gyógyszerész diplomáját Borsod vármegye közgyűlésének, s még ekkor „kihir dette tett, hogy nevezett Miskolczon patikát nyithasson." A következő évben a patikárius úr új üzletet nyitott - tudjuk meg Benkő Sámuel főorvos közgyűlési bejelentéséből, de nem sokkal ezután elhunyt. 1812-1832 között az „Arany Oroszlán" gyógyszerésze Ár vay Török Sándor, aki gyógyszerész oklevelét bejelentkezésekor bemutatta. 1853-1868 között Böszörményi József a gyógyszerész, majd az ez évi országos összeírás már Medveczky Ferencet jegyezte fel, s ő volt itt 1876-ig.

376 Ez azért fontos dátum, mert a mai Szentpáli-Széchenyi u. sarkán - helyét ma a Centrum Áruház tömbje foglalja el - állt az épület, amelyről legendás történetek jártak szájról szájra. így „a hatalmas aranyra festett cégér lógott az utcára, két lépcsőn lehetett lemenni a misztikusan sötét, hűvös, ragyogóan tiszta helyiségbe, ahol a polcokon száz meg száz üveg sorakozott egymás mellett. Kezükben ákombákom cédulákkal jártak ide az emberek. Ez volt az Arany Oroszlán patika. Déryné ifjasszony is beszaladt ide egy flastromért, kellett ez akkor a szépséghez. A művészné különben kétszeres vonatkozásban is állott a gyógyszerészettel. Atyja: Schönbach József patikatulajdonos volt és a diva egy időben olthatatlan szerelmet érzett egy Batsó nevű patiká375 Az 1920-as évek végén a „Fehér Kígyó" gyógyszertár Barack Gyula neve alatt a Kazinczy-Széchenyi utca túlsó sarkán, a főutcára néző homlokzattal nyitott új kaput a rászorulóknak. A gyógytár itt mindössze két, két és fél évtizedig üzemelt (a Nemzeti Hitelintézet foglalta el a helyét.) A háború után, de még az államosítás előtt (1948-ban) a „Kígyó" gyógyszertár a Széchenyi u. 33. szám alatt tűnik fel. Az 1950-es években a 19/40-es számot kapta, s ezt megtartotta 1989-1990-ig. 37ft B.-A.-Z. m. Lt. XV. VIII. csomó