Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

pedig megháromszorozódott, hiszen az 1930-as években 60 000 fő körüli lakosa volt Miskolcnak.) A másik fontos megállapítás az, hogy a XIX. század első harmadában mindenütt szakemberek dolgoztak, akik diplomájukat vagy Pesten, vagy Bécsben szerezték. Azok a gyógytárnevek, amelyek a XIX. században előfordultak, a XX. század első, sőt második felében is - többségükben - ismeretesek. Az elnevezések ugyanis vándoroltak, mint ahogy helyileg is vándoroltak a nevüket nem változtató gyógyszertárak. Volt olyan patika, amely megszűnt, s egy másutt nyitott gyógyszertár később felvette az előző nevét.

368 Ezért nem tanulság nélküli a miskolci gyógytárak részletesebb áttekintése. „Arany Szarvas" (Széchenyi u. 17., Széchenyi u. 8., Erzsébet tér 2.) A levéltári nyilvántartás szerint Borsod megye 1739. április 30-i határozatával engedélyezte a gyógyszertárat. (Ez a latin irat elveszett.) Más leírás szerint egy 1762-es megyei vizit során már fennállott. Tényleges működési engedélyét azonban 1858-ban kapta meg. 1762-től az elnevezés folyamatos, de a gyógyszertár háromszor változtatott helyet. Az első gyógyszertár helye nem azonosítható, gyógyszerésze viszont igen. Trangus Illés doktor volt, aki Egerből került Miskolcra.

369 Házát 1793-ban az akkori Derék utca északi oldalán találjuk, s ez a mai Széchenyi u. 17. számú épület telkével azonos. (A Borsod-Miskolci Hitelbank, Széchenyi u. 15-17. sz.) Ha házában volt a patikája, akkor itt vélhetjük felfedezni Miskolc első gyógyszertárát. Trangus doktor patikanyitási kérelmét 1735-ben és 1736-ban tárgyalta a város tanácsa. A patikaalapítást a doktor saját telkén engedélyeztették, s hozzájárultak, hogy „abban nem színmézzel, hanem nádmézzel csinált reggeli italokat vagyis rosolis"-t is árulhasson. Az „égett bort" csakis városi árendátoroktól, korcsma-bérlőktől vásárolhatta. (Ez a ház egy görög kereskedő kőháza volt, a Kossuth u. mai 7. számú házával azonos épület. Miskolc első gyógytára tehát itt volt, s innen költözött tovább a későbbi években.) Egy 1741-ben készült jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy Trangus Illés megállapodásra jutott egy városi ser- és pálinkafőző bérlővel, s ezentúl nem a Szepességből fogja hozatni, hanem a helybeli mester szállítja neki a szükséges alapanyagokat (malátát, nádmézet stb.) Lehet, hogy Trangus doktor teázóval egybekapcsolt patikájából lett az első gyógyszertár, hiszen egy jubileumi szövegben a következő olvasható: M GÖRÖMBÖLYI L. 2000. 26-154. pp. 369 MARJALAKI KISS L. 1962. 98. p.