Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

A város nagy kölcsönterheinek visszafizetése, majd a háború a lehetőségét is megszüntette annak, hogy új szegényápolda épülhessen.

358 1927-ben fogadták el a tervet, 1929 márciusában pedig átadták az Urak (ma Petőfi S. u.) és Teleki utcák sarkán emelt kétemeletes épületet. A dokumentumok szerint ezen a helyen volt a régi állami gyermekmenhely is. Az 1929-ben átadott „Magyar Királyi Állami Gyermekmen hely" a neve. (A menhely, menhelyek előzményeinek a lelencek vagy az árvaházak tekinthetők.

359 A XIX. századi „elődintézmények" természetszerűleg vallási, felekezeti alapon szerveződtek, vagy a XX. század elejétől jótékonysági egyesületekhez kapcsolódtak. így az evangélikusok 1806-tól, a reformátusok 1912 élőitől, a római katolikusok 1916-tól, az izraeliták 1912-től tartottak fenn árvaházakat.)

360 Az új intézmény egy országos akció részeként jött létre. Az „Állami Gyermekmentés Országos Szervezeté"-nek ez volt a kilencedik magyar városi intézménye. Vidéken több telephellyel rendelkezett, ahová az elhagyott gyerekeket kihelyezték, a nevelőszülői rendszer tehát már ekkor működött. Az intézet gyerekei 15 vagy 18 éves korukig kapcsolódtak a menhelyhez, illetőleg addig, amíg a polgári életben megfelelő munkához nem jutottak. Az intézményt úgy alakították ki, hogy földszintjének első felében az igazgató, az adminisztráció, a nyilvántartás, az orvosi rendelő kapott helyet, míg a földszint másik szárnyán orvosi és betegszobák voltak. Az első és második emelet szobái korosztályoknak megfelelően voltak kialakítva. Az intézményt falba épített szekrényekkel a korszak legmodernebb légfűtésével és világításával látták el. Az elképzelés az volt, hogy a Meggyesalja utcáig nyúló telket folyamatosan beépítik. Erre az oldalra került volna a Stefánia Szövetség, a Borsodmegyei Nőegylet, valamint még néhány olyan egyesület helysége és képviselete, amelyek munkatársai tevékenyen részt vettek a gyermekvédelem munkájában. 358 A háborút követően 1948-ban még funkcionált a már több, mint évszázados intézmény. Felszámolására a Győri kapui lakótelep építésekor, az 1950-es évek közepén került sor. Jogutód intézményének az Időskorúak Szociális Otthona tekinthető. Bársony J. u. 29/a. és a városi önkormányzat által fenntartott intézményé: Szentpéteri kapu 101. sz. alatt található. 359 Reggeli Hírlap, 1929. március 24. 360 DOBROSSY 1.1996. 229-230. pp.