Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Hasonló esetekkel szemben sajnos védtelen a temető. Többet akkor lehetne változtatni a mostani képen, ha kegyeleti hellyé, őrzött kegyeleti parkká alakíthatná a város. Az első világháborús barakktábor története nem ért véget a háborúval. Szerepe volt az ezt követő évtizedekben, sőt nem is kevés barakk még a második világháborút is túlélte. SZEGÉNY ÁPOLD A ÉS GYERMEKMENHELY (1867,1806) Miskolc első szegényápoldája 1867-ben alakult, az egykori Butykaiféle „miskolci kőedénygyár" helyén, épületeiben. A gyár 1832-1862 között működött, majd alapítványi céllal egy jótevő megvásárolta, tőle került az ápolda városi kezelésbe. Egykori helye a Győri kapuban, a volt Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (jelenleg Ifjúsági és Szabadidő Ház a Győri kapu 27. sz. alatt) környékén, a Szent Anna-templom felé eső részén (Győri kapu 13. sz.) azonosítható.

354 A Reggeli Hírlap hasábjain, 1919-ben jelent meg az első tudósítás arról, hogy a város szegényápoldája hogyan működik. „A Győri kapuban hatalmas területen felépült földrészen terül el a régi, ósdi építésű ápolda. A kapu felett büszkén díszeleg a felírás: Miskolc Thjf. Város szegényápoldája." Az ekkor ottlakók még pontos leírást adtak arról, hogy a lakóhellyé átalakított szobákban egykor hogyan működött a porcelángyár. A sorház egyik szobájában márványtábla idézte az alapító emlékét: „A jóltevőnknek e szegényápolda alapítójának, özv. Bükk Zsigmondné, Sebe Teréz őnagyságának, ki e célra saját házát adta, 1867." Az adatok szerint a már nem működő gyártelepet tizenegyezer koronáért megvásárolta a hagyományozó. 27 nagy szobát alakítottak a nagy funduson a régi épületben. 1919-ben még a villany nem volt bevezetve, s lakói semmilyen világítást nem ismertek.

355 Valószínű, az első világháború évei alatt az épület a 10-es honvéd laktanyához tartozhatott. (Ez mindössze néhány száz méterre volt ugyanezen az úton, s akkor még Serház utca az elnevezése. Az egykori József főherceg laktanyából alakították ki a mai Herman Ottó Gimnázium főépületét.) A megmaradt fotón magyar királyi honvéd 354 DOBROSSY 1.1996. 226-228. pp. 335 Reggeli Hírlap, 1919. július 23.