Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

helyezkedtek el, az egész „város" magas deszkakerítéssel volt körülvéve, bejáratai előtt katonai őrséggel. Szintén kerítés választotta el egymástól a fertőző betegek barakkjait és az ún. egészséges, tehát már a megfigyelés alól kikerült, sebesült betegek barakkjait. A fertőző részen 14-15 barakk 1200 férőhellyel rendelkezett, míg a másik oldalon 38 nagy, 8 kisebb barakk, valamint 4 melléképítmény 3200 férőhelyre volt kialakítva.

350 A kórházváros 1915 januárjában 2688 beteget fogadott, illetve irányított tovább. (Egy-egy transzport 300-500 emberből állt, s előfordult, hogy naponta több sebesültszállító szerelvény is érkezett Miskolcra.) A hatalmas szám, s a várhatóan érkezők még nagyobb száma miatt született meg a döntés a barakkváros bővítésére. 1915 októberében újabb 25 barakkot állítottak fel, amelyek a korábbiakhoz képest már modernebbek, jobban felszereltek voltak, s ami a tél bekövetkezte előtt fontos volt, mindegyiket több falazott kéménnyel látták el a belső kályhafűtést-füstelvezetést megkönnyítendő. Egy-egy barakkban 85-95 ágyat helyeztek el a szükségnek megfelelően.

351 A katonai megfigyelőállomás, vagy kórházváros 1916 tavaszára kiépült végleges formájára. Ekkor területe több, mint 21 kh volt, s ezen 78 nagy barakk, 8 kisebb barakk és 7 melléképítmény (tűzoltótorony, hulladékégető, röntgen és bakteriológiai laborok, elektromos központ, a főtéren kápolna) állott. Teljes „feltöltés" esetén 5800-5850 katonát tudott fogadni, s természetesen a működéshez szükséges több száz fős személyzetet. A tábor 1916 tavaszától 1918 októberéig a katonai parancsnokság irányítása, felügyelete alatt állott. Az egész tábor kialakítására a hadügy- és a belügyminisztérium 1 631 067 korona összeget fordított.

352 Miskolc város csak a helyet adta, valamint részt vállalt a vízvezeték és csatornázás, a villamos berendezések működtetésének költségeiben, s hasonlóan támogatta a lóvontatású kisvasút kiépítésének munkálatait. Részben ezért is maradt később a miskolci önkormányzatra az egész barakk-város, lehetőséget adva arra, hogy a trianoni határok megvonása után a Felvidékről nagyszámban menekülő családok itt is meghúzhassák magukat. Ugyanúgy használta ezeket a szükséglakhelyeket a város perifériára szorított munkássága, vagy a 35,1 TARNAY Gy. 1916. 8-13. pp. 351 TARNAY Gy. 1916. 22-23. pp. 352 TARNAY Gy. 1916. 24-25. pp.