Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

1870-es évektől kezdve többé-kevésbé stagnál, majd az első világháború után erőteljesen csökkenni kezd. Diósgyőr felekezeti összetétele némileg másként alakul 1851. és 1920. között. A bevándorló csoportok hatására a XX. század elején az akkor már többségbe került római katolikusok arányának növekedése megáll, majd lassan hanyatlani kezd, míg a református népesség ennek pont a fordítottját mutatja. (A kisebb létszámú zsidók, görög katolikusok, evangélikusok arányváltozási tendenciái megegyeznek Miskolcéval.) Mindez alighanem arra vezethető vissza, hogy Diósgyőr újabb munkás-bevándorlási hullámai - különösen az első világháború után - már a környék jelentős arányban református népességéből táplálkoznak, eltérően a korábbi időszakoktól, amikor a fő munkás toborzási területet főként a szlovák és katolikus lakosságú felvidéki területek jelentették. (Ez a váltás aligha független a trianoni határmegvonásoktól.) A hagyományos falvak felekezeti arányainak alakulása mintha Miskolcot másolná. Az egyetlen különbség, hogy itt a római katolikusok nem a reformátusok, hanem a többi felekezet rovására nyernek teret. A bükki falvakról ellenben a felekezeti arányokat mutató ábrát már közölni sem volt érdemes. Népességük megtelepülésüktől fogva szinte kizárólag római katolikus volt és az is maradt. NÉPMOZGALOM (Házasodás) A népmozgalom vizsgálatát a házasodásnál kezdjük. Ha a házasodási mozgalmat a születésekkel együtt ábrázoljuk (4-5. ábrák), akkor két jellemző tűnik szembe a görbék vizsgálata során. Az egyik a házasodási mozgalomnak a születéseket jóval meghaladóan szeszélyes ingadozása az 1870-es évekig, a másik a születések és házasságkötések viszonyának változása. Miskolc esetében az ingadozások kapcsán feltűnő, hogy a házasodási csúcsok vagy háborús időszakokat követnek (1850-52, 1919) vagy gazdasági-politikai értelemben vett felívelő periódusokkal esnek egybe (1861-62, 1868-72). Ugyanezek a tendenciák viszont nem érezhetők az ipari falvak - igaz kisebb elemszámú, ezért megbízhatatlanabb - adatsorain. Az a fő tendencia viszont közös mindegyik grafikonban, hogy az 1870-es éveket követően (eltekintve az 1919-es, a világháború alatt elmaradt házasságkötéseket bepótló kiugró házasodási csúcstól) a házasság-